hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az ellenségem barátja a barátom?
A Merkel–Erdogan-paktumról

Gavra Gábor / Háttér
Hetilap logó 2015. 12. 04. (XIX/49)
2015. 12. 03.
Hárommilliárd euró, vízumliberalizáció és a török uniós csatlakozás felgyorsítása – ezeket kapta ajándékba Ankara Brüsszeltől – pontosabban Brüsszeltől és Berlintől – a migrációs válság megoldásában való közreműködésért az uniós országok és Törökország kormányfőinek hétvégi csúcstalálkozóján. A megegyezés – legalábbis átmenetileg – enyhülést hozhat a 2015 folyamán Európa politikai rendszereit alapjaiban megrendítő migrációs krízisben. Törökország, mintha csak bizonyítani akarta volna, hogy eddig is úrrá tudott volna lenni a menekültválságon, a megállapodás másnapján megállított 1300, Görögország felé tartó menekültet. Ám a paktum akár néhány éven belül sokkal súlyosabb problémákat okozhat, mint amit az egyezség tető alá hozói megoldani véltek vele.

A megállapodást, amit annak ellenére érdemes Merkel–Erdogan-paktumnak nevezni, hogy a török államfő nem volt jelen a csúcson (Törökországot Ahmet Davutoglu miniszterelnök képviselte), két bajban lévő fél kötötte. Közös bennük, hogy jelentős részben maguknak köszönhetik a 2015-ben rájuk köszöntő katasztrófát. Az unió tagországait nemcsak felkészületlenül érte az idei milliós bevándorlási hullám, de egészen mostanáig nem találtak megfelelő eszközt határaik megvédésére. Törökországot pedig az ország határain ki-be járkáló dzsihádisták terrorhadjárata, majd a török–kurd konfliktus fellángolása, végül a török–orosz hidegháború rázta meg az idén.

Szíria tragédiája – Európa problémája

A polgárháború 2011-es kitörése óta csak idő kérdése volt, hogy Szíria tragédiája mikor robban rá Európára. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint idén nyáron Szírián kívül 4 millió 87 ezer szír menekült élt. Közülük 1,94 millió Törökországban, 1,1 millió Libanonban, 628 ezer Jordániában, 249 ezer Irakban, 132 ezer Egyiptomban és 24 ezer Észak-Afrika más országaiban. Hogy Törökország szerepe mekkora az Európára zúduló migrációs krízis kialakulásában, azt jól mutatja, hogy az idei év első 8 hónapjában az Európai Gazdasági Térségben (azaz az EU-ban, Norvágiában, Svájcban, Liechtensteinben és Izlandon) beadott 1,2 millió menedékkérelem 22,4 százalékát a Szíriából érkezettek adták be. Ők gyakorlatilag kivétel nélkül Törökországon keresztül értek uniós területre, de az Afganisztánból, Pakisztánból és Irakból érkezettek túlnyomó része  is Törökországon át érte el az unió határát.

Kapcsolódó anyagok

Hetek
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek
  • Kapcsolat
  • Médiaajánlat
  • Adatvédelem
  • Partnereink
  • ÁSZF
    • Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.
    Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
    Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!