A megállapodást, amit annak ellenére érdemes Merkel–Erdogan-paktumnak nevezni, hogy a török államfő nem volt jelen a csúcson (Törökországot Ahmet Davutoglu miniszterelnök képviselte), két bajban lévő fél kötötte. Közös bennük, hogy jelentős részben maguknak köszönhetik a 2015-ben rájuk köszöntő katasztrófát. Az unió tagországait nemcsak felkészületlenül érte az idei milliós bevándorlási hullám, de egészen mostanáig nem találtak megfelelő eszközt határaik megvédésére. Törökországot pedig az ország határain ki-be járkáló dzsihádisták terrorhadjárata, majd a török–kurd konfliktus fellángolása, végül a török–orosz hidegháború rázta meg az idén.
Szíria tragédiája – Európa problémája
A polgárháború 2011-es kitörése óta csak idő kérdése volt, hogy Szíria tragédiája mikor robban rá Európára. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint idén nyáron Szírián kívül 4 millió 87 ezer szír menekült élt. Közülük 1,94 millió Törökországban, 1,1 millió Libanonban, 628 ezer Jordániában, 249 ezer Irakban, 132 ezer Egyiptomban és 24 ezer Észak-Afrika más országaiban. Hogy Törökország szerepe mekkora az Európára zúduló migrációs krízis kialakulásában, azt jól mutatja, hogy az idei év első 8 hónapjában az Európai Gazdasági Térségben (azaz az EU-ban, Norvágiában, Svájcban, Liechtensteinben és Izlandon) beadott 1,2 millió menedékkérelem 22,4 százalékát a Szíriából érkezettek adták be. Ők gyakorlatilag kivétel nélkül Törökországon keresztül értek uniós területre, de az Afganisztánból, Pakisztánból és Irakból érkezettek túlnyomó része is Törökországon át érte el az unió határát.