hetilap

Tehát Budapest és külföld – Cser-Palkovics András szerint ezek lennének azok a helyek, ahonnan lesz szíves senki nem beleszólni abba, hogy Székesfehérvár „közössége” kinek óhajt szobrot állítani. „Közösség”. Ez jó. Kár, hogy Székesfehérvár több ezer zsidó polgára, akiket a városból és környékéről deportáltak néhány évvel az után, hogy Hóman Bálint megszavazta a zsidótörvényeket, de még az előtt, hogy a nyilas parlament tagjaként is legitimálta az országot elpusztító őrületet, nem tud részt venni a „közösség” döntéshozatalában, pedig biztosan lenne egy-két szavuk a város mai vezetőinek döntéséhez.

Ami a polgármester által említett „külföldi” beleszólást illeti a „közösség” ügyeibe, csak feltételezni tudjuk, hogy Cser-Palkovics András a Zsidó Világkongresszus elnökének tiltakozására gondolt. Mint ismert, Ronald S. Lauder a székesfehérvári Hóman-szobor felavatásának leállítására szólította fel Magyarországot. Lauder kifogásolta, hogy a Székesfehérváron egy magánalapítvány által állított, életnagyságú Hóman-szobrot nagy részben a magyar kormány finanszírozta. „Felháborító, hogy a magyar adófizetőknek kell kifizetniük egy olyan ember emlékművét, aki nemcsak antiszemita, a magyar zsidóknak a második világháború előtti és alatti üldöztetésének kulcsfigurája, a náci Németország és 1944-ben a fasiszta nyilaskeresztes rezsim támogatója volt, de élete végéig nem bánta meg bűneit” – hangoztatta Lauder. Szerinte a szobor „sértés a holokauszt sok magyar áldozata számára”. „Felszólítom Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy lépjen közbe ebben az ügyben, és biztosítsa, hogy ezt a szobrot nem köz­pénzekből építik meg. Ha ez nem történik meg, Magyarország rossz üzenetet küldene azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell kezelni az olyan kényes ügyeket, mint a holokauszt” – közölte Lauder.

A legyilkolt székesfehérvári zsidók emlékére tekintettel is tiltakozó Zsidó Világkongresszus tehát a polgármester szerint jobban teszi, ha hallgat – de ez nem jelenti azt, hogy Cser-Palkovics András ne lenne nyitott az ellenvéleményekre. Ezt az is bizonyítja, hogy „a fehérvári zsidó szervezetek tiltakozását természetesen megérti”, sőt a már idézett interjúban közölte: „többször találkoztam is velük ebben az ügyben”.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek