Tökéletesen érthető, ha a nyugati országok vezetői nem szeretnék, ha országuk közvéleménye számon kérné rajtuk a fogságba esett katonáikon végrehajtott bestiális kegyetlenségeket. Nyilvánvaló, hogy David Cameron nem szívesen látna lefejezett brit, Angela Merkel megcsonkított német, François Hollande pedig megkínzott francia katonákat a halálszekta videóin. Az is érthető, hogy az elhibázott iraki és líbiai beavatkozás példája nyomán a nyugati politikusok ódzkodnak attól, hogy katonáikat Szíriába és (ismét) Irakba küldjék.
Ám az a helyzet, hogy ha nem szánják rá magukat, hogy nagyszabású szárazföldi hadművelettel semmisítsék meg az Iszlám Államot, akkor nem katonáik, hanem civilek százai, netán ezrei esnek al-Baghdadi tömeggyilkos terroristáinak áldozatául. Legyen világos: ha az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia nem hajlandó minden erejét bevetve megsemmisíteni vagy kézre keríteni az Iszlám Állam vezérkarát, az összecsapás a nyugati demokráciák és az Iszlám Állam között akkor is létrejön – Párizsban, Londonban, Washingtonban, Berlinben, Bécsben vagy éppen Budapesten. Ott, ahol al-Baghdadinak és a neki engedelmeskedő szadista bűnözőknek tetszik.
***
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »