„Végre egy realista cikk a »magyarországi zsidók« helyzetéről és társadalmi szerepükről” – írta a Bécsben élő Dr. Szalay-Kimla Anikó. „Születésem óta számkivetett és pária voltam, miután szüleimnek menekülniük kellett a kommunisták uralma alá került Magyarországról. A nagyon is antiszemita Ausztriában nem fogadtak bennünket tárt karokkal, ezért is érdekelni kezdett, hogyan reagálnak az egyes európai országokban a háború után a holokausztra és a nácizmusra. Manapság nagy felháborodással olvasom a világsajtóban, hogy »egyedül a kék párt (az osztrák Szabadságpárt – a szerk.) rendelkezik antiszemita hajlamokkal«, amikor a legtöbb egykori osztrák SS-tag biztonságos menedéket talált a szocialista, demokratikus és zöld pártokban, életben tartva az antiszemitizmust Ausztriában. Még megdöbbentőbb tudni azt, hogy a háborús bűnösöket vizsgáló törvényszék eljárása alól pont azok a náci bírák mentesültek, akik milliókat küldtek a biztos halálba. Így biztosították törvényesen is azt, hogy az antiszemitizmus eleven maradhatott.
Ugyanakkor mindig elgondolkodtatott az a tény, hogy 1944-ben az egyetlen ország, ahol a zsidók több százezren viszonylagos »biztonságban«, legalábbis életben maradhattak, az Magyarország volt. Az egyetlen ország, ahol különböző szervezetek és diplomaták – nem csak Wallenberg – zsidókat tudtak menteni, Magyarország volt. A történelem csalfa dolog, miután a legtöbben úgy akarják formálni, hogy az »igazságról« alkotott saját nézeteiket támassza alá. Ma is Magyarország az egyik olyan európai ország, ahol szívesen látják a zsidókat, akik a magyar társadalom részei és szabadságban élhetnek. Nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a protestantizmus általánosságban nem olyan antiszemita, mint a katolicizmus. Az evangéliumi szabadkeresztények pedig jellemzően nagy támogatói a zsidóságnak.
Miután a héberhez hasonlóan magyarul is csak egyetlen nemzetben beszélnek, könnyű terjeszteni mindenféle téves információt és hazugságot arról, hogy ki mit is mondott vagy tett. Ugyan ki tudna és ki venné a fáradságot arra, hogy utánajárjon és ellenőrizze azt, hogy egy fordítás korrekt és hű, vagy sem? Tudjuk és látjuk, hogy Magyarországról is sok hazugságot terjesztenek, csakúgy, mint Izraelről” – írja az osztrák levélíró, akivel egy szintén Bécsben élő újságíró, Karl Pfeifer szállt vitába. A magyar kormány 1944-ben együttműködött a megszállás után a nácikkal, és a deportálásokat irányító tiszteket, Endre Lászlót és Baky Lászlót Horthy Miklós nevezte ki, a magyarországi zsidókat pedig magyar csendőrök zsúfolták marhavagonokba – írja Pfeifer.
Az eredeti cikk itt olvasható: http://www.algemeiner.com/2016/07/06/the-algemeiner-and-the-jewish-medi…
2016. 07. 15. (XX/28)
