A politikai szabadsághoz szervesen hozzátartozik, hogy különböző ügyeket különböző célokra lehet felhasználni. Az is a szabadság része, hogy a kormányt el lehet zavarni a választásokon. Momentán a Momentum is ezen dolgozik, nincs ebben semmi különös. A fiatalok ezt nem is titkolják, ez is pozitív, mit titkoljanak azon, ami egyébként is elég nyilvánvaló. Egyik napról a másikra le lehet váltani a kormányt, ez a címe a január végi beszélgetésnek, ami a Magyar Narancsban jelent meg. (Itt az elnökük és egy vezetőségi tag beszélt a terveikről.)
Az elnök elmeséli, hogy tavaly „októberben vetődött fel a vezetőségben, hogy valamit kezdhetnénk az olimpiával… a népszavazási kezdeményezésen keresztül a jövőnket érintő más kérdésekben is meg tudunk nyilvánulni”. Később elmondja, hogy ugyan a győztest túlkompenzálja a választási rendszer „de ez nem jelenti azt, hogy nem lehetsz te a győztes”, és ha a különféle kiábrándultakat sikerül megszólítani, akkor „egyik napról a másikra le lehet váltani a kormányt”.
Beszél a mozgalom kezdeteiről is: „Kilencen kezdtük el szervezni az első nyári táborunkat, és rögtön megfogalmaztuk, hogy nem civil kezdeményezésként szeretnénk Magyarországot jobb útra terelni, hanem politikai erőként”. Hamarosan párttá is alakulnak. Hónapok kérdése csak. Az interjú végén a mozgalom elnöke felsorolja példaképeit: Bernie Sanders, Angela Merkel, Barack Obama neveit említi. (Egy másik vezetőjük a Heteknek elmondta, hogy a melegházasságot meg a gyermekek egynemű párok általi örökbefogadását is pártolják.)
Nagyon pozitív, hogy nem diktatúráról kiabálnak, hanem látják, hogy valóban lehet győzni, és ha győztesek lesznek, akkor ők győznek majd nagyon. Politikai pártként akarnak hatalomra kerülni és „jobb útra terelni Magyarországot”. Az olimpia ügye számukra eszköz ehhez a célhoz. Nem is tagadják ezeket a célokat. Hangsúlyozottan nem civilként, hanem politikusként tekintenek magukra, akik a modern liberalizmust képviselik.
Nézzük meg az olimpia ügyét is. Nem megyek bele minden részletbe, csak egy lényeges részt emelek ki az igen összetett problémakupacból. A Heti Válasz írta:
„ A kormány... decemberben eldöntötte, hogy a következő öt évben, vagyis 2022-ig a Kemény Ferenc Program keretében így is, úgy is megépíti azokat a sportlétesítményeket, amelyek még hiányoznak az olimpiarendezéshez.” (NOlimpia: elindult minden idők legfeleslegesebb aláírásgyűjtése: Laky Zoltán/ 2017.01.19., hetivalasz.hu) Az 1839/2016. (XII. 23.) kormányhatározatról van szó, a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programról. A cikk így zárja:
„Ha felépülnek, olimpiarendezés esetén tényleg nem kellene sportarénákra költeni. Csak a szervezésre, amit nagyrészt a NOB áll, infrastrukturális fejlesztésekre, például a csepeli HÉV vagy Ferihegy közlekedésének modernizálására, amikre előbb-utóbb mindenképp szükség lesz, valamint az olimpiai falvakra, amelyek utóhasznosítása az ötkarikás játékok után közalkalmazotti és nagycsaládos lakóparkként, kollégiumként biztosított. Hát ez ellen kampányol most a MoMo.”
Ez azt jelenti, hogy egy sikeres népszavazás esetén is csak az infrastrukturális fejlesztések maradnak majd el, a sportlétesítmények nagy része olimpiától függetlenül is elkészül majd.
A fentiek figyelembevételével lehet okos döntést hozni a népszavazás támogatása ügyében. Én magamtól nem adtam volna be az olimpiai pályázatot, ha rajtam múlt volna, de nem gondolom nagy bajnak azt sem, hogy végül pályáztunk. Úgy tűnik most, hogy egy sikeres népszavazás is csak félresikerülne, hiszen pont a fontosabb beruházásokat akadályozná meg és a kevésbe fontosakat nem érintené. Azaz, a népszavazási kezdeményezés sikere a konkrét ügyben nem jelentene valódi sikert. A siker és a haszon a momentumosok politikai sikere és haszna formájában jelentkezne elsősorban. Aki arra gondolva támogatja a népszavazási kezdeményezést, hogy talán sikerül megakadályozni szerinte fölösleges létesítmények építését, az nagy valószínűséggel téved, hiszen mindenképp megépülnek az ellenzett épületek, népszavazási győzelem esetén is (erről külön kormányhatározat rendelkezik). Elmarad majd az olimpia és néhány közhasznú fejlesztés, de megépülnek a sportközpontok. Civil szemmel ennyi látható (itt a saját szememre gondolok, mert például a Momentum vezetőinek szeme nem civil). Persze a pályázat visszavonása mindenképp megtakarítást eredményezne, hiszen a tervezett költségek mindig emelkedni szoktak a megvalósítás közben. Viszont ha lemondunk a pályázásról, akkor az előkészületekre eddig elköltött pénzt is az ablakon dobtuk ki (ez körülbelül harminchét milliárd a Narancs szerint). Kicsit elkésettnek is tűnik a Momentum kezdeményezése, a célegyenesben leállítani a pályázatot nem túl tisztességes lépés. Nagyon sokan dolgoztak eddig ezen, (például az MSZP, az SZDSZ még 2009-ben, Demszky Gábor vagy éppen Kálmán Olga). Hangsúlyozom, hogy én inkább ellene lennék az olimpia megrendezésének, de ebben az előrehaladott fázisban már nem tartom jó ötletnek a visszakozást.
Annak meg végképp nem látom értelmét, hogy őszintén hataloméhes ifjak harcát támogassam. Ismétlem: semmi gond nincs ezzel, dolgozzanak nyugodtan a kormány leváltásán, joguk van hozzá. Nekem meg ahhoz van jogom, hogy ellenezzem a genderforradalmárok nyomulását, akik Obamával a zászlajukon hirdetik, hogy kétszer kettő az huszonkettő, a homoszexuális párok együttélése pedig házasság. Közben pénzügyi józanságra intenek az olimpia kapcsán, ami szép dolog, elismerem. Csakhogy az az őrület, amit genderforradalom címén a Momentum is képvisel, tizenöt olimpiánál is veszélyesebb. Az olimpia megrendezése esetén lehet, hogy pénzt veszítünk, a genderforradalom sikere esetén viszont elveszítjük ember voltunkat. A népszavazás támogatásával így gyakorlatilag a Momentum liberálisait támogatjuk csak, nekik segítünk a hatalom felé vezető úton.
„A politikai elitet el kell küldeni melegebb éghajlatra” – fogalmaz az idézett interjúban Fekete-Győr András Momentum-elnök. Nyíltak és őszinték, nem? Nyíltan és őszintén nagyarcúak. Ezt teszi Obama kisugárzása, amit úgy csodálnak. Ők akarnak lenni az elit. Részemről azon fogok dolgozni, hogy ez semmiképp ne sikerüljön. Még jó, hogy ismerek olyan fiatalokat, akik menekülnek az Obama-sugaraktól, más utakat keresnek. Őket támogatom.
2017. 02.10. (XXI/06)
