Figyeljünk csak Áder Jánosra, nagyon fontos dolgokat mondott : „Azonban az elmúlt hónapok politikai közbeszédét figyelve úgy gondoltam, inkább a ránk váró egy évről szólok.
Meggyőződésem, ha így megy tovább, mindent lerombolunk abból, amit 1990 óta közösen felépítettünk. Mindent megkérdőjelezünk. Minden – akár csak hallgatólagos – megállapodást semmibe veszünk. Minden határt átlépünk. Közbeszédünk színvonala az utóbbi időben drámai mértékben romlott. Itt és most mindezért nem akarom porciózni a felelősséget. De a politikai számosság okán mindig a kormánypártoké a nagyobb. Nem érdemes méricskélni, ki kezdte előbb, ki volt először a durvább, ki lépett át először egy határvonalat. Közös a felelősségünk a közbeszéd jelen állapotáért. Közös a felelősségünk a hogyan továbbért. Egy év van még a választásokig, a választópolgárok többsége biztosan nem akar ez idő alatt egy kitörésre készülő vulkán tetején élni.”
A beszéd május nyolcadikán hangzott el, amikor Áder megkezdte második elnöki ciklusát. Politikus pályájának eddigi legfontosabb beszéde, szerintem. Az elhangzottak időszerűségét szemléletesen bemutatja egy-két friss botrány. Bayer Zsolt egy rádióban dühült egy jót: „Ha még egyszer ezek vagy ilyenek megjelennek a Parlament épületében, és ott megzavarják a munkát, akkor úgy kell őket kivágni, mint a macskát. Ha a taknyukon és a vérükön kell őket kirángatni, akkor a taknyukon és a vérükön. (...) Ha kell, akkor szanaszét kell verni a pofájukat.” Bayer a felháborodás hatására blogján elfogadta a TASZ képviselőinek invitálását egy közös kávézásra, a tervek szerint az eseményre jövő hétfőn kerül sor. Egy másik esetben veréssel fenyegette meg Szilágyi György jobbikos képviselő Dömötör Csaba államtitkárt az Országgyűlésben, Bayerhez hasonló stílusban (amit el is ismert egy bocsánatkérésnek kinevezett szövegben). A Facebook nyilvános bejegyzésében az ismert liberális publicista konzervatív kollégáira mondja: „rohadjatok meg… rohadjatok meg” (ebből nem lett botrány).