Tisza Sándor az általa épített vendégházban fogad minket. A bejárati tükör előtti fakacsa nem hápog. A felső szinten tulipános, napraforgós, margarétás, rózsás és gyöngyvirágos szobák várják a vendégeket, mindegyik szoba más és más színvilággal, hangulattal és különböző, egyedi faragott díszítményekkel. A ház végében lovak és állatok, előtte fafaragó műhely, fapaci-libikóka, a bejárat mellett pedig tágas fogadó, ahol az egész falfelületet belepik a kézzel faragott fatányérok, kanalak, játékok és a legkülönfélébb faragványok. A mester úgy véli, hogy a bölcsőtől a koporsóig mindent meg lehet csinálni fából – de ő inkább az előbbi felé orientálódott.
– Volt egy álmom, hogy a gyermekemnek bölcsőt faragjak. Megtettünk mindent a párommal, de nekem nem adatott meg a saját gyermek. Nagyon betege lettem ennek, ittam és hamarosan alkoholista lettem. Hiába próbáltam leszokni az italról, egy ideig sehogy sem sikerült.
Mi hozott ebben változást?
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »