A múlt év során kidolgozott, egykulcsos (16 százalékos) személyijövedelemadó-törvény mindezidáig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Annak ellenére, hogy a Fidesz vezető politikusai lépten-nyomon azt hangoztatták, hogy az új adórendszerrel senki sem jár rosszabbul, a januári-februári fizetések legtöbbször rácáfoltak erre az ígéretre. „A bérből és fizetésből élők nyolcvan százaléka - a nettó 300 ezer forintnál kevesebbet keresők - keresetcsökkenést szenvedett el. Tovább rontotta helyzetüket az adójóváírás és az egyéb kedvezmények szabályozásának változása is - nyilatkozta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. - Az SZJA-törvény változásai miatt az idei bértárgyalások nem a keresetek emelkedéséről szóltak, hanem arról, hogy miként lehetne kompenzálni az adórendszer átalakítása miatti nettó veszteséget" - tette hozzá.
A negatív folyamatok ellensúlyozására a Fidesz- és a KDNP-frakció Rogán Antal vezetésével Bér- és Adómonitoring Bizottságot hozott létre azzal a céllal, hogy ellenőrizze, mennyiben teljesültek az OÉT decemberi ülésén született bérmegállapodások. A bizottság léte önmagában is feszültséget eredményezett, hiszen olyan zöld vonallal látták el, amelyen hétfő óta bárki feljelentheti munkaadóját. A „nyilvánosság"-nak aposztrofált kontroll egyébként is elfogadhatatlan, hiszen Magyarországon 1992-ben eltörölték a központi bérszabályozást, a munkáltatók, munkavállalók és a kormány közötti, bérekkel kapcsolatos egyeztetések az évenként megtartott béralku-tárgyalásokon keresztül történtek. Ezeket mindezidáig a partneri jó viszony jellemezte, s a szisztéma olyan jól működött, hogy a munkáltatói oldal 18 év alatt tizennyolcszor nemcsak teljesítette, hanem túl is teljesítette az aktuális OÉT-megállapodásokat.
„A legutóbbi, múlt év decemberi megállapodás két kötelező eleme a minimálbér 6,1 százalékos, és a szakmunkásbér minimum 5 százalékos emelése, amelyet január elseje óta úgy fizetünk, mint a katonatiszt. A harmadik elem, a 4-6 százalékos béremelés ajánlásként fogalmazódott meg, vagyis nem kötelező. Innentől kezdve bolond a történet: miért akarják kikényszeríteni azt, ami nem kötelező?" - mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Ráadásul az időpont is rendkívül korai, hiszen a versenyszférában az év eleje a mérlegkészítésnek, a szerződések és az üzleti tervek elfogadásának az időszaka, s csak ezután, a második negyedévben lehet szó bérfejlesztésről - akár visszamenőleg is. Mindezek során pedig figyelembe kell venniük a versenyképességet, a jövedelemtermelő képességet, a költségviselő képességet és a foglalkoztatás biztonságát - fejtette ki a főtitkár.
2011. 02. 25. (XV/8)
