hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az államnak tanulsz
Totális központosítás az oktatásban

2011. 11. 03.
10 ezer pedagógus elbocsátásával és 633 iskola bezárásával járhat a jövő szeptembertől bevezetendő köznevelési törvény - a szaktárca titkos háttérszámításai szerint. Ez az érdekvédőket igazolja, akik szerint az iskolák államosítása nem a színvonalemelést, hanem a bezárásukat és az elbocsátásokat szolgálja. Úgy tűnik, a kormány e téren is megelégelte az elmúlt 20 év demokratikus kínlódásait, és teljes hátraarcot hirdet a kádári központosítás és a nemzeti-keresztény ideológia jegyében.

A pedagógusok az iskolák államosítása, várható bezárások, elbocsátások miatt, az egyetemisták pedig a tandíj és a röghöz kötés miatt mentek nemrég az utcára. Az ideológiai összecsapás a képviselőkre vár, és úgy tudni, módosító kormánypárti javaslatok tömkelegével beélesített, komoly küzdelem várható mind a köznevelési, mind a felsőoktatási törvénytervezetek parlamenti vitáján, amelyekre előreláthatóan decemberig sor fog kerülni, elébe menve egy esetleges januári kormányátalakításnak. A témában a kormánypártok is rendkívül megosztottak, a szemléletbeli skála a miniszterelnök támogatását is bíró „őskonzervatív" kereszténydemokratáktól a Pokorni Zoltán nevével fémjelzett liberális-konzervatív középutasokon és önkormányzati ellenérdekeltségeken át egészen a liberális pólusig terjed. Orbán Viktor köztudottan a teljes központosítást helyesli, több ízben célzott arra, hogy a poroszos nevelés híve, miként arra is, hogy az se lenne probléma, ha öt állami egyetem maradna az országban, és a többit a piac éltetné. Mendrey László PDSZ-elnök, aki tart a jogszabályok várható minőségétől, lapunknak úgy fogalmazott: egy dolog, hogy elmaradt az érdemi társadalmi egyeztetés, de már az is óriási előrelépés lenne, ha olyan törvény születne, amelyben legalább a kormánypártok egyetértenek.

Mint ismeretes, a rendszerváltás egyik vívmánya a decentralizált, önkormányzati fenntartású általános iskolák rendszerének létrehozása volt, majd 2005-től indult meg az oktatásban a Magyar Bálint-féle modernizáció. A mostani köznevelési törvény korszakváltás címén teljes visszarendeződést hirdet a hetvenes évek oktatáspolitikájához. Teszi ezt a szakma széleskörű támogatása mellett, miután az integrációra, kompetenciafejlesztésre, differenciált oktatásra és hasonló gyerekközpontú elvekre épülő modernizációs kísérlet túl keserves erőfeszítésnek bizonyult a szemléletmódjában évszázados beidegződéseket átörökítő pedagógustársadalom többsége számára - legalábbis ez derül ki Nahalka István oktatáskutatónak, az Országos Közoktatási Tanács tagjának blogjából. Nahalka úgy véli, rendszerváltás ide vagy oda, a társadalmi viszonyok nem sokat változtak a felülről diktált korszerű módszerektől, igazából átalakítani sem kell semmit, mert a mélystruktúrák változatlanok: az iskolák többségében mindmáig az 1978-as központi tanterven alapuló OM kerettanterv szerint tanítanak.

Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár legutóbb Kőbányán okosította a helyi pedagógustársadalmat a kormány által elfogadott törvénytervezetről, ahol arra a szónoki kérdésére, hogy mi a garancia az életpálya 2014-es bevezetésével járó, több száz milliárdot felemésztő béremelésre, egyben meg is adta a választ: „a kormány tisztessége" - mire a színházteremben szűnni nem akaró nevetés moraja futott végig.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!