Tavaly nyáron nyújtotta be a Jobbik elnöksége számára Szávay István azt a szigorúan bizalmas munkaanyagot, melyben helyzetértékelést ad a Jobbik határon túli pozícióiról, és amelyben új stratégia kidolgozására is javaslatokat tesz a 2014-es magyar parlamenti választási eredmény optimalizálása érdekében.
A Hetek birtokába került dokumentumból kiderül, hogy Szávay a magyar állampolgársággal is rendelkező, az átlagosnál magasabb választói hajlandósággal bíró külhoni magyarokra koncentrál, és mint írja, ez körülbelül négyszázezer nemzettársunkat jelenti.
A Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének vezetője a bevezetőben kijózanító adatokat közöl: „az általános jobbikos vélekedéssel ellentétben – miszerint mivel mi állunk ki a leghatározottabban a külhoni magyarokért, ezért mi vagyunk a legnépszerűbbek – az igazság az, hogy a Jobbik támogatottsága határon túl még a hazaitól is elmarad”. Igaz, mindezt nem egzakt méréseken, hanem személyes tapasztalatokra alapozva állítja – mégis tényként kezeli. Ugyanakkor a továbblépéshez alapvető fontosságúnak tartana egy reprezentatív, régiónkénti bontású politikai közvélemény-kutatást. „Rendkívül fontos lenne pontosan tudnunk, hogy melyik régióban mekkora a Jobbik támogatottsága, és hogy ezek az emberek mely külhoni magyar pártokra szavaznak saját országukban”.
A Jobbik szervezeti jelenléte a határon túl a mai napig megoldatlan kérdés, ám sem a baráti körök, sem a külhoni alapszervezetek alapítása nem célszerű. Szávay szerint minden elcsatolt régióban egy-egy „szervezetet” kell csak létrehozni, az egyes régiók vezetőit a Jobbik elnöksége nevezné ki, ők pedig „megyei elnökökként” végeznék a munkát Szávayékkal együttműködésben.
Úgy véli, a külhoni munka hátterét „egy bevallottan és deklaráltan a Jobbik értékrendjével szimpatizáló, azt elvállaló civil szervezet keretében végeznék” ottani tagjaik. Ez a szervezet civil, érdekvédő és kulturális tevékenységet folytatna, segítené személyes és virtuális megjelenésüket országos szinten. Szávay ezekre a szervezetekre, illetve az általuk összefogott külhoni magyarokra alapozná a Jobbik határon túli választási kampányát, ezért „az ehhez szükséges adatbázis-építést szinte azonnal el kell kezdenünk”. Mivel a Jobbik népszerűsége régiónként jelentősen eltérő, a szerző részletesen kifejti, hol mit kellene cselekedniük.
Délvidéken a legkönnyebb,Felvidéken a legrosszabb
A legkönnyebb dolguk Délvidéken van, mivel ott a Magyar Remény Mozgalom (MRM) a Jobbik testvérpárja, ezért támogatásuk egyértelmű prioritás kell legyen, állapítja meg Szávay, majd emlékeztet rá, hogy mivel a Jobbik tavaly májusban segített az MRM kampányában, jövőre hasonló támogatásra számíthat tőlük.
A Vajdasági Magyar Szövetség ugyanakkor teljesen elzárkózik a Jobbiktól, igaz, Vonáék számára sem vállalható a VMSZ. Jó hír viszont, hogy „folyamatban van egy délvidéki radikáljobbos hírportál beindítása”, áll a helyzetelemzésben.
„A legrosszabbul Felvidéken állunk a gyenge magyar identitás miatt, de „szerencsére” itt szinte elhanyagolható a magyar állampolgárok, így a potenciális magyar szavazatok száma is, így erre a régióra kell a jövőben a legkevesebb hangsúlyt fektetni” – írja meglepő nyíltsággal Szávay, elismerve, hogy a Jobbik számára a mintegy félmilliós szlovákiai magyarság megszólítása teljesen haszontalan.
A dokumentumból mindenesetre megtudhatjuk, hogy Felvidéken a Jobbik elsőszámú – nem hivatalos – partnere az MKP Via Nova Ifjúsági Csoportja, amely a nemrégen bekövetkezett tisztújítás óta „teljesen jobbikos fordulatot vett”. És ha így történt, Szávay azonmód utasításokat is ad: az Ifjúsági Csoportnak „hosszú távon azonban el kell szakadnia a kiöregedett, jórészt alkalmatlan MKP-s vezetőktől, és egy új, nemzeti radikális pártot kell alapítania. Ez jelenleg még kérdéses, magunk segítjük és siettetjük ezt a folyamatot.”
Amint arról a múlt héten beszámoltunk, Szávay vezetésével a Jobbik legalább 2005 óta napjainkig jelentős befolyással rendelkezik az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatában. Mindez azért érdekes a külhoni stratégia kapcsán, mert Szávay ebben a dokumentumban is ír a HÖK-ről, igaz, határon túli vonatkozásban: „Fontos megemlíteni a Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzatát: ennek vezetőivel igen szoros, baráti a viszonyunk, rajtuk keresztül sok fiatalt tudtunk már eddig is elérni, és véleményüket finoman formálni” – írja Szávay, és ezzel közvetve megerősíti korábbi állításainkat, miszerint az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatában szerzett befolyást egyértelműen a Jobbik céljaira használják.
Visszatérve a Felvidékhez: a fentebb kiöregedettnek, alkalmatlannak minősített MKP-s vezetéssel is korrekt kapcsolatokra kell törekednie a pártnak, miközben a liberális Most-Híd párttal nincs és nem is lehet hivatalos kapcsolatuk – szögezi le Szávay, majd összegzésként megállapítja: a kevés magyar szavazó miatt az eddigieknél is kevesebb energiát és időt kell a Felvidékre fordítaniuk, ám mindezt úgy kell kivitelezni, hogy az ottani magyarok ne érezzék, hogy „pártérdekeinket a nemzeti érdek elé helyezzük.”
2013. 03. 08. (XVII/10)
