hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Vona Gábor tíz éve képviseli az iszlám érdekeket
A teheráni kapcsolat

/ Belföld
Hetilap logó 2014. 04. 04. (XVIII/14)
2014. 04. 03.
Noha a Jobbik politikusai előszeretettel neveznek más pártokat „idegen érdekek” képviselőinek, ez a gyanú az elmúlt években épp a szélsőjobboldali párttal szemben fogalmazódott meg a legerősebben. A Jobbik és Irán kapcsolatát a Political Capital szakértői elemezték, akik arra a megállapításra jutottak, hogy Irán szempontjából a Jobbik elsőd­legesen az európai politikába való belépés lehetőségét jelenti, míg a szélsőjobboldali magyar párt a nemzetközi súlyát és elfogadottságát szeretné erősíteni a perzsa állammal (és mellette Oroszországgal, valamint Törökországgal) való kapcsolat által.

Vona Gábor már 2003 februárjában látogatást tett Jemenben, és beszédet tartott egy arab konferencián. Ide a budapesti palesztin nagykövetség egy munkatársának meghívására érkezett a Jobboldali Ifjúsági Közösség képviseletében, és a független palesztin állam létrehozása érdekében szólalt fel a Szaddám-barát jemeni Baath Párt rendezvényén. Vona az első jelentősebb, írásos külpolitikai állásfoglalását a Barikádban megjelent egyik 2007-es cikkében körvonalazta. Iránt ekkor – nem kis túlzással – a muszlim világ vezetőjeként festette le: „(…) Az Egyesült Államok monopolizálta világ remélhetőleg a végóráit éli. Képtelen lesz többfrontos harcra Kínával, Oroszországgal, az Irán vezette muszlim világgal és Latin-Amerikával. Ez utóbbival sokat nem tudunk kezdeni, de az első három felé igenis találnunk kell utat.”

Az Irán iránti fokozódó nyílt elköteleződést mutatta Vona Gábor 2008. október 23-i beszéde, melyben a pártelnök a 2009-es EP-választásokra Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnöktől kért választási megfigyelőket, és az iráni Forradalmi Gár­da segítségét. A keleti nyitás másik fontos eleme az EU-ellenesség: a 2009-es EP-választást megelőzően a Jobbik „kiskátéja” a keleti piacszerzéssel és az Európai Uniótól való függőség enyhítésével indokolta a Kína, Oroszország, India, Japán, Irán és az arab országok felé történő „keleti irányváltás” politikáját.

A Jobbik parlamenti bejutása után Vona Gábor 2011. áprilisban mutatta be a „IV. Béla-tervet”, amely az Európai Uniótól és a multinacionális vállalatoktól való (szuverenitást sértő) nemzetközi függés megszakításának gazdasági eszközeként hivatkozik az Oroszország, Kína, Törökország, Közép-Ázsia, az arab világ és Irán nyújtotta gazdasági potenciálra.

Kapcsolódó anyagok

Hetek
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek
  • Kapcsolat
  • Médiaajánlat
  • Adatvédelem
  • Partnereink
  • ÁSZF
    • Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.
    Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
    Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!