Az El Mundo nev? spanyol lap október 14-ei száma brit titkosszolgálati értesülésekre hivatkozva arról számolt be, hogy idén nyáron az ETA baszk terrorszervezet néhány tagja iraki közvetítéssel Budapesten próbált meg fegyvert és robbanóanyagot vásárolni az orosz maffiától. Más lapok úgy értesültek, hogy nem az ETA, hanem az IRA képviselői jártak augusztusban Magyarországon. A találkozót ugyan nem, de a tranzakciót, amely 5000 kilogramm robbanóanyag, 2000 robbantókészülék, 300 kézigránát, 500 pisztoly és 200 gépfegyver adásvételét jelentette volna, meghiúsították a titkosszolgálatok: a terroristákat Szlovákiában elfogták, és Nagy-Britanniában bíróság elé állították.
A hírt az RTL Klub híradójának kezdetben megerősítette Demeter Ervin titkosszolgálati miniszter, majd másnap Simicskó István politikai államtitkár cáfolta az állításokat, és egyszerűen blöffnek nevezte azokat. A minisztérium tájékoztatása szerint a kereskedelemi televízió tévesen olvasta be a miniszter szavait. A nemzetbiztonsági bizottság szocialista tagjai lapunk érdeklődésére azt mondták, hogy ameddig nincsenek konkrétabb információk, addig nem kezdeményeznek semmit az ügyben. A közelmúltban számolt be a bizottság előtt a miniszter a hivatal működéséről, de ilyen esetről nem tett említést – mondták egybehangzóan a szocialista képviselők.
A Nemzetbiztonsági Hivatal legutóbbi évkönyve általában csak magától értetődő állításokat tartalmaz a terrorizmusról és arról, hogy mennyire veszélyeztetett Ma-gyarország. Például leszögezi, hogy: "Az iszlám fundamentalizmus talaján álló terrorista szervezetek tevékenysége, illetve annak felderítése és elhárítása adja a legtöbb munkát a terrorelhárító szolgálatoknak."
Az évkönyv, amelyet a magyar titkosszolgálatok vezetői jegyeznek, azt írja, hogy Magyarország terrorfenyegetettségét – más államokhoz hasonlóan – geopolitikai helyzete, külpolitikai orientáltsága, szövetségi politikája határozza meg. Konkrétum a kurdokról, a délszláv, a palesztin–izraeli és az orosz–csecsen konfliktusról, valamint egy terrorizmussal vádolt csoportról szól. Az izraeli–palesztin ellenségeskedés kiújulása ismét a nem vallási alapú palesztin terrorszervezetekre irányította a figyelmet. (Az 1960-as és 1970-es évek hírhedt csoportjai a közel-keleti békefolyamat óta háttérbe szorultak ugyan, de nem oszlottak fel. A korábban kiépített európai szervezeti struktúrák megfelelő előkészítés után bármikor aktivizálhatók.) Erőszakos cselekmények előkészületétől – az NBH információi és elemzései alapján – nem kellett tartani. Az NBH egyébként büntetőeljárást kezdeményezett a rendőrségnél két, Magyarországon élő személy ellen – akik iszlám fundamentalista alapú szervezethez tartozással gyanúsíthatóak – a terrorizmus támogatására alkalmas köztörvényes bűncselekmény elkövetése miatt.
Megtűrt tömeggyilkos
2001. 10. 19. (V/42)
