Elnök úr, ön a budapesti keresztény cionista nagygyűlésen elmondott beszédében személyesen ígéretet tett, hogy ugyanolyan eltökélten fog harcolni a keresztényellenes terrorral szemben, mint ahogy az antiszemitizmus ellen harcol. Vannak ebben partnerei a zsidó és a keresztény vezetők között?
– Partnernek tekintem az egész keresztény és zsidó világot, mert nekünk nemcsak az antiszemitizmus ellen kell felemelnünk a hangunkat, hanem a keresztényellenességgel szemben is. Mi történt például Szíriában? 40-50 ezer kereszténynek kellett elmenekülnie az erőszak elől, hogy az életét mentse. Betlehemben, ahol a lakosság 80 százaléka keresztény volt, ma alig 20 százalék maradt. Hová mentek? Menekülniük kellett. Szudánban ki akarnak végezni egy asszonyt a hite miatt. Iránban felakasztottak egy lelkészt, csupán azért, mert a kereszténységet hirdette. Mit üzen mindez nekünk? Azt, hogy testvérek vagyunk – két nép, de nem két különálló csoport. A zsidók és a keresztények nagyon sok közös értéket vallanak. Ugyanaz a Bibliánk, ugyanabban az Istenben hiszünk, közös a tízparancsolatunk és a legfontosabb törvényeink. Ezért együtt kell működnünk. Kész vagyok ugyanazzal az erővel harcolni a keresztényellenességgel szemben, mint az antiszemitizmus ellen, mert ez a kettő összefügg egymással. Aki már gyilkolt keresztényt a hite miatt, egy zsidót is kész megölni ugyanezért. Az emberek mégis gyakran azt mondják: igen, a zsidóellenesség az elfogadhatatlan – pedig nincs különbség.
Látjuk, hogy Irakban új veszély fenyeget. Mit jelentene Izrael biztonsága számára egy iszlám kalifátus létrejötte a térségben?
2014. 06. 20. (XVIII/25)
