A modern kor tekintetében a 19. század elejétől állnak rendelkezésre adatok a város lakosságának összetételéről. 1838-ban a neves amerikai keresztény régész-kutató, Edward Robinson (az ő nevét viseli a Templom-hegy nyugati támfalán látható „Robinson-ív” maradványa) kiegyensúlyozott arányokat jelzett, némi muszlim többséggel. Hat évvel később azonban már a porosz konzul azt írja, hogy Jeruzsálem 17005 lakójának közel fele (7515 fő) zsidó, ami meghaladja a muszlimok (6100) és keresztények (3390) számát. Ettől kezdve, tehát az Izrael állam megalakulását megelőző több mint 100 és a Jeruzsálem újraegyesítését megelőző több mint 120 évben a városban már folyamatos többségben volt a zsidó lakosság. Ezt megerősítette az oszmán hatóságok által tartott utolsó népszámlálás 1905-ben (13300 zsidó, 11000 muszlim, 8100 keresztény), az első brit cenzus pedig már a zsidók abszolút többségét mérte 1922-ben, miközben a város lakossága a kétszeresére bővült. A második világháború utolsó előtti évében (a magyarországi Soá idején) Jeruzsálem 157 ezer lakójából 97 ezer volt zsidó, tehát nem igaz, hogy a demográfiai arányokat az változtatta meg, hogy Izrael megalakulásakor „elűzték” a palesztinokat. Ez Jeruzsálemben amúgy éppen ellenkezőleg történt: a város keleti feléből – benne a teljes Óvárossal – a zsidó lakosokat űzték ki.
A város keleti fele 1948 és 1967 között jordániai megszállás alatt állt (zsidó lakosság nélkül, ha úgy tetszik, „Judenrein” övezetként), ám a hatnapos háborút követő újraegyesítés visszaállította a zsidók abszolút többségét Jeruzsálemben. Fontos emlékeztetni arra, hogy ez nem a város határainak kiszélesítésével történt, mint ahogy szintén sokan utólag magyarázzák! Jeruzsálem egységes városként már 1948-ban abszolút zsidó többséggel rendelkezett, és ez volt a helyzet 1967 után is.
A folyamat azóta csak tovább erősödött. 1993-ra a város keleti fele is zsidó többségű lett (155 ezer zsidó és 150 ezer arab/muszlim lakos), ironikus módon éppen abban az évben, amikor a PFSZ az oslói megállapodásban hivatalosan is Kelet-Jeruzsálemet követelte a palesztin állam fővárosának. A különbség azóta még nagyobb: 2008-ban Kelet-Jeruzsálem lakóinak 60 százaléka zsidó, és a városnegyedek közül egyedül az Óvárosban maradt meg az arab többség.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »