Brüsszelben és Washingtonban is szívükhöz kaptak a politikusok, amikor kiderült, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben nem a nyugatbarát Boris Tadić, hanem az exradikális, egykori csetnik vajda Tomislav Nikolić nyerte a szerb elnökválasztást, és pártja, a Szerb Haladó Párt szerezte meg a legtöbb mandátumot. Jogos az ijedtség?
- Nemcsak a nyugati politikusokat, hanem bennünket is meglepett az eredmény. Az értékelése előtt talán érdemes néhány szóban kitérni az előzményekre, és arra, hogy mi is történt pontosan a választások idején. Tadić Demokrata Pártja lényegében néhány hét alatt önkezével rombolta el azt, amit több mint tíz éve építgettek. Az történt, ami a nagy pártokkal gyakran megesik: a felfutás után a megromló belső viszonyok, a mérhetetlen cinizmus, a kapzsiság, vagyis az értékvesztés megroppantja a szervezetet - erre Magyarországon is találunk példákat az elmúlt húsz évből. Ehhez társult az elbizakodottság: a demokraták - a közvélemény-kutatási adatok alapján - úgy gondolták, hogy a választás napján elég felkelnie a napnak, és ők nyerni fognak. Valójában már nem is arról folyt a diskurzus a párton belül, hogy mit kell még megtenni a siker érdekében, hanem, hogy milyen legyen a győzelmi ünnep, „legyen-e rezesbanda", vagy az rosszul mutatna az aktuális gazdasági-szociális helyzetben.
Megdöbbentő, hogy még az sem segített a Demokrata Párton, amire utoljára a kilencvenes évek közepén volt példa, nevezetesen, hogy az állami erőforrásokat pofátlan módon saját pártjuk támogatottságának erősítésére fordították. Csak a vajdasági árutartalékokból mintegy 200 millió dínár (mintegy 500 millió forint) értékű árut osztottak szét 10-15 kilós élelmiszer- és tisztasági csomagok formájában, amivel mintegy 150 ezer szavazópolgárt tudtak befolyásolni. A csomagokat azzal a feltétellel kaphatta meg valaki, ha vállalta, hogy 11 óráig elmegy szavazni, és a megfelelő helyre teszi az ikszet. A teljesítést ellenőrizték, volt, ahol a szavazóhelyiségek be is voltak kamerázva. Mi meg csodálkoztunk, hogy jó kampányt csináltunk, mégsem jött be a várt eredmény. Számításaink szerint ezzel a manőverrel a Vajdaságban hat mandátumot veszítettünk.
2012. 07. 13. (XVI/28)
