2005-ben visszavonultál. Milyen megfontolás vezetett ide? Vagy nem is megfontolás, hanem hirtelen felindulás volt?
– Teljesen tudatosan készültem a visszavonulásra, egyáltalán nem felindulás volt. 15-16 éves koromtól kezdve már nem élveztem az úszást. Az egyetlen motivációt a versenyek jelentették. Sydney után egy paralimpiai cikluson keresztül tudtam még kitartani, de amikor Athénban megvédtem a címemet, ráadásul világcsúccsal, úgy éreztem, mindent elértem, amit a sportban el lehet. Már nem találtam olyan célt, ami ellensúlyozni tudta volna a napi edzések monotonitását.
A reggeli kelésekre, a feszes időbeosztásra gondolsz?
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »