hetilap

Megválasztása után nem sokkal, egy brüsszeli útról hazatérve a miniszterelnök büszkén jelentette be itthon, hogy Brüsszelben „kiosztottunk néhány kokit és sallert”. Mint tudjuk, ki mit vet, azt aratja, így – mint azt mások már helyesen megállapították – „aki kokit vet, sallert arat”. Magyarország immár harmadik éve aratja a bőséges „saller” termést. Bármilyen szomorú is ezt megállapítani, az Európai Uniónak nincs még egy tagállama, amely annyi kritikát kapott volna az európai sajtóban és a különböző uniós intézményektől, mint Magyarország. Az is tény, hogy Magyarország nemzetközi megítélése 1957 óta nem volt olyan rossz, mint most. Szinte egy kézen meg lehet számolni azokat az eseteket, amikor vezető európai politikus kétoldalú találkozón fogadja a magyar miniszterelnököt, amint azt a héten a spanyol miniszterelnök tette.

Az unión belül ma Magyarországnak gyakorlatilag nincs szövetségese, de a világ demokratikus nagyhatalmai részéről is inkább kritikákat kapunk. Egy ilyen helyzet nem jelent problémát azoknak az országoknak, amelyek bővelkednek természeti erőforrásokban (mint például Irán, vagy Azerbajdzsán), vagy rendkívüli katonai erővel rendelkeznek (mint Észak-Korea). Magyarország azonban nem ilyen ország. Az ország gazdasága nemzetközi mértékkel kicsi, és rendkívül kiszolgáltatott.

Jelenleg Magyarországon a központi fejlesztések (út- és vasútépítések, városrehabilitációk, közlekedésfejlesztések, ezen belül busz- és villamosvásárlások, felsőoktatás-fejlesztés, tudományos kutatások támogatása stb.) 95 százaléka  EU-pénzekből történik. Az ország gazdasági felemelkedésének kulcsa az európai gazdaság. Másfél millió magyar állampolgár megélhetése a magyarországi német befektetésektől függ. Az EU-tagság következménye, hogy közel ötszázezer magyar állampolgár dolgozik az EU valamelyik tagállamában (főleg Nagy-Britanniában, Németországban és Ausztriában). A „keleti nyitásnak” nevezett külpolitikai stratégia csak akkor vezethet sikerre, ha Magyarországon keresztül EU-s piacok elérésének a lehetősége nyílik meg közel-keleti vagy ázsiai befektetők számára. 

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek