Stetson Kennedy 1916-ban született egy jómódú floridai család gyermekeként, felmenői között szerepel a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója, valamint John Batterson Stetson, a híres cowboykalapok megálmodója is. Kennedy nem mindennapi életpályát mondhatott magáénak. Író, emberi jogi aktivista, környezetvédő, folklorista, aki még 93 évesen is aktív alakítója volt társadalmának. Leginkább arról vált ismertté, hogy a negyvenes években beépült az akkor reneszánszát élő Ku-Klux-Klanba, hogy titkaikat leleplezze, és megfelelő peranyagot szolgáltasson ellenük. Tapasztalatait, kalandjait később papírra vetette A Ku-Klux-Klan tagja voltam című könyvében, ami olvasmányos stílusát tekintve inkább detektívregényre emlékeztet, mint száraz dokumentációra, noha tényanyagban sem szenved hiányt.
A klán elleni szívós harca gyerekkorába nyúlik vissza, amikor is családja fekete szolgálóját brutálisan bántalmazták és megerőszakolták a helyi klántagok, mert „feleselt a fehérekkel” (értsd: szóvá tette a kalauznak, hogy rosszul adott vissza buszjegye árából). Személyes visszaemlékezése szerint ez az epizód akkora hatással volt életére, hogy örökre szembefordult a klánnal.
Beszivárgása előtt számos leleplező cikket írt már a rasszista mozgalomról, azonban úgy érezte, ennél többre van szükség. „A klán régi és új gaztetteinek kutatása kapcsán csakhamar szemembe ötlött, hogy erről a kérdésről szinte kizárólag cikkeket és nem leleplezéseket írtak. Az írók a klán ellen foglaltak állást, de édeskevés belső tényt tudtak róla. Ütéseikből így hiányzott a szükséges erő ahhoz, hogy »kiüssék« a klánt. Nem egyszerűen több szóra volt tehát szükség, hanem törvényes bizonyítékokra. Ugyanilyen világos volt az is, hogy a bizonyítékok megszerzéséhez valakinek klán-kámzsába kell bújnia és kiteregetnie a kámzsás rend szennyesét az egész világ előtt. Elhatároztam, hogy önként vállalkozom erre a feladatra” – írja A Ku-Klux-Klan tagja voltam c. könyvében.