Azért tévedés azt hinni, hogy a teniszről nevezték el Wimbledont, de tény, hogy a két név egybeforrt, és a város nevéről azonnal a teniszre asszociál az ember. Itt rendezték minden idők első teniszversenyét (1877-ben), ám a város születése ehhez képest mintegy 900 évvel korábbra tehető. Wimbledon London délnyugati részén található, és két részből áll: a falu és a város. A teniszközpont a vasútállomás felett, egy zöldellő domboldalon helyezkedik el. Június vége és július eleje között két hétig itt vonulnak a teniszsport szerelmesei sűrű sorokban a Church Street irányába, hogy megnézzék a világ legjobb teniszezőinek bajnokságát.
A wimbledoni GS-tornát illik füves pályás világbajnokságnak is nevezni, tekintve, hogy ez az egyetlen nagy torna, amit fűvön rendeznek. A szervezők 25 millió fontot (közel 10 milliárd Ft) gereblyéztek össze a támogatóktól, amit a legjobb 128 férfi és női egyéni, illetve 64 legjobb férfi és 64 női páros induló között osztanak ki, szigorúan az elért helyezések függvényében.
Az All England Club gyöngyszeme a Center Court, ahol 15 ezer néző foglalhat helyet egyszerre. 2009-re látványos mérnöki munka eredményeként a stadiont egy harmonikaszerű tetőszerkezettel látták el, melynek segítségével 10 perc alatt képesek fedett pályává átöltöztetni. A nézőtér déli részén, középen található a Royal Box, melyet a királyi családnak tartanak fenn. Gyanítom, hogy megtisztelő megjelenésük nem terheli sem a családi, sem a kincstári büdzsé keretét. Amúgy a teniszcentrum felé jövet egy napi sétálójegyhez – úgy kéz alatt – már akár 110-130 fontért is hozzájuthat a szerencsés érdeklődő. A sétálójegy természetesen nem alkalmas a négy nagy stadionba történő belépésre. A második legnagyobb stadion, a No. 1 Court (1-es pálya) is képes több mint 11 ezer néző befogadására, a harmadik a sorban a No. 2 Court (2-es pálya), melynek nem túl kedves ragadványelnevezése a „bajnokok temetője”. Ez utóbbi az amúgy pompás környezetben, közvetlenül a VIP vendégek számára fenntartott klubépület és terasz előtt helyezkedik el. Látszólag nem indokolná semmi ezt a negatív megkülönböztetést, már csak a pompás környezete miatt sem. A tények azonban könyörtelenek. Erről a pályáról búcsúztak – idejekorán – olyan nagy bajnokok, mint John McEnroe, Boris Becker, Pete Sampras, Serena Williams. Tehát vannak, akik nem tapsikolnak, ha e rossz emlékű pályára veti őket a sorsolás.