hetilap

"A vadászpilóta egyik sajnálatos kiváltsága, hogy repülés közben egyetlen másodpercnyi tévedés is halálos lehet" – nyilatkozta Kositczky Attila altábornagy, a Magyar Honvédség légierejének vezérkari főnöke. Elmondta, hogy Rácz kitűnő, I. osztályú aranykoszorús pilóta volt, benne volt a majdan beszerzésre kerülő nyugati vadászgépek tesztelő csoportjában. Varga Ferenc ezredes, az MH Légierő vezérkarának biztonsági főnöke mesélte el Ráczról, hogy minden feladatra felkészült katona volt, sosem improvizált, döntései megfontoltak voltak, s ha valamit hibázott, napokig bosszankodott. A repülőgép műszaki meghibásodása az utólagos vizsgálatok alapján teljességgel kizárttá vált. A pilóta nem kísérelte meg a katapultálást, a szék a becsapódást követően repült ki a gépből. Minden a pilóta irányításának megfelelően működött a gépen. A vizsgálat kizárta egy más tárggyal való ütközés lehetőségét is. A terheléstől létrejött tudatkiesésen kívül más, hirtelen előállott egészségkárosodás nyomát az orvosszakértők nem találták. A veszélyhelyzet a háton repüléskor jött létre. Ekkor a vezető – feltehetőleg nem valamiféle szándékos kormánymozdulattal – két másodpercnyi időre indokolatlanul nagy negatív terhelést hozott létre. Ez azt jelenti, hogy olyan nyomás alá került a pilóta, aminek következtében vére a felső testébe és a fejébe szorult. Ilyenkor kisebb tudatvesztés jöhet létre, amit a szakmában "vörös ködnek" is neveznek. Rácz korábban ilyen manővert – legalábbis hivatalosan – nem hajtott még végre, a bemutató előtt nem gyakorolta, bár a repülési tervében szerepelt. A manőver után Rácz indokolatlan dolgokat tett: a futóműveket kiengedte, ezáltal kikapcsolta az automata állásszög-határolót is, ami kritikus dőlés esetén helyrebillenti a kormányt. A gép állásszögének nagysága miatt a MIG két másodperc alatt 200 kilométer/órányit veszített sebességéből, amely rövidesen nullára csökkent. Ezt követően, mint egy darab kő, lezuhant.