A magyarországi politikai közéletben gyakran fordultak elő képviselők és
pártok gazdasági tevékenységével kapcsolatos botrányok. Például Palotás János
vállalkozó és politikus 1991-ben megvásárolta a Pharmatrade Kereskedőház Kft.–t
az Állami Vagyonügynökségtől (ÁVÜ) 824 millió forintért. A vételárból csak 10
milliót fizetett készpénzzel, a többit E-hitelből és Postabank-kölcsönből
fedezte. Ekkor Palotás a Postabanknál még felügyelőbizottsági tag volt. Később 1,2
milliárd forintért adta el cége irodaházát a Postabanknak. Palotást
okirat-hamisítással és adócsalással vádolták, de felmentették a vádak alól.
Nagyobb port kavart, mikor az MDF és a Fidesz a számukra juttatott ingatlanokat
értékesítette. Később kiderült, hogy a jogosnál jóval nagyobb székházak
kerültek birtokukba, melyek eladásával kétmilliárd forint pluszbevételhez jutottak.
Ennél az ügyletnél tűnt fel először Simicska Lajos neve.
Horn alatt számtalanszor írtak úgynevezett MSZP-s vállalkozói körökről. A tagozat
1993 szeptemberében jött létre Hujber Ottó vállalkozó vezetésével, aki egyébként
adományokat is gyűjtött az MSZP-nek. Mindaddig, amíg az úgynevezett olajgate-botrány
kapcsán kiderült, hogy az akkori ipari miniszter jóvoltából "a magyar
vállalkozókat" éppen Hujber képviseli egy olyan kormánybizottságban, ahol az ő
magáncégeit is érintő döntések születnek. Más ügyek kapcsán szocialista
képviselők neveiről írtak "érdekes" kontextusban. A legnagyobb politikai
veszteséget viszont a Tocsik-ügy hozta. Az ÁPV Rt. egy az önkormányzatokkal
kapcsolatos jogvitában megbízta Tocsik Mártát, hogy az önkormányzatok által
követelt összeget lealkudja. Mindezt 10 százalékos sikerdíj ellenében. A több mint
800 millió forintos jutalék jelentős része viszont nem a jogásznőnél maradt, hanem
különböző cégekhez vándorolt – melyek vezetésében vagy
felügyelőbizottságában az akkori kormánypárt egyes politikusai is részt vettek. Az
ügyben bírósági eljárás zajlik.