hetilap

Az Igazságügyi Minisztériumban elkészült annak az előterjesztésnek a végső változata, amely megváltoztatná az ügyészség közjogi helyzetét. Jelenleg az Országgyűlésnek felelős ügyészség státusa megváltozna, így az ügyészség tevékenységéért ezentúl a kormány viselné majd a felelősséget. Az ügyészi funkció tartalmát és az államszervezeten belül elfoglalt helyét illetően ugyanis két, egymástól lényegesen eltérő modell alakult ki a nyugat-európai polgári és a kelet-európai szocialista fejlődésben. A polgári államokban az ügyész fő feladata a bűnüldözés, aminek keretében köteles gondoskodni a bűncselekmények felderítéséről és a bírói eljárás megindításáról. A vád képviselőjeként a vádiraton keresztül nemcsak a törvényességet, hanem a törvény keretei között a kormány büntető politikáját is képviseli. Az ügyészi szervezet a végrehajtó hatalom részeként a kormánynak alárendelten és általa utasíthatóan működik. A szocialista jogrend azonban ettől funkciójában és szervezetében egyaránt eltérő ügyészséget hozott létre. A vád képviselete mellett e szervezetnek kellett biztosítania a törvényesség érvényesülését az egész társadalomban, az államszervezetben, de benne látták az állampolgári jogvédelem garanciáit is. Az ügyészséget az országgyűlésnek rendelte alá, de egyébként önálló és független szervnek tekintette. Magyarországon az ügyészség szervezeti és működési rendjét az 1972. évi V. törvény szabályozza az előbb említett modellnek megfelelően. Az átalakítás igénye már az 1989. évi Alkotmány megalkotásakor is megfogalmazódott, de az ügyészség lényegét illetően változatlan maradt. Az ügyészség miniszteri felügyelet alá rendelésére Balsai István is kísérletet tett igazságügy-minisztersége idején, de erre nem került sor. Ennek szükségességét most azzal indokolják, hogy a szervezett bűnözés elleni harchoz elengedhetetlenül szükséges, hogy a kormány a saját irányítása alatt tarthassa az ügyészséget. A tervezet értelmében az igazságügy-miniszter csak a büntetőeljárást előrevivő, úgynevezett pozitív utasításokat adhatna a legfőbb ügyésznek, és indoklás nélkül nem mozdíthatná el az ügyészség első emberét. Kivételesen azonban indoklással ellátott egyedi utasítást is adhat a legfőbb ügyésznek olyan intézkedésre, amelyet az ügyész mérlegelési jogkörében eljárva tehet. Az utasítás azonban nem irányulhat az ügyészi intézkedéstől való tartózkodásra, az eljárás lefolytatását akadályozó ügyészi intézkedésre, továbbá vádemelés felőli döntésre, illetve nem érintheti az eljáró ügyész személyét. Ezen deklarált garanciák ellenére ügyészségi körökben nem mindenki üdvözli a javaslatot. Egyes vélemények szerint politikai célokra is ki lehet használni a változásokat, főleg annak fényében, hogy a lapok "pártkatonák" bizonytalan cégügyeiről számolnak be. Ezt a véleményt legmarkánsabban Hegedűs András, az Ügyészek Országos Egyesületének titkára fogalmazta meg a minap: "az ügyészi szervezet jelenlegi formájában a kormányzat által is elismerten jól működik, a bűnüldözés és igazságszolgáltatás által támasztott elvárásoknak megfelel. Az ügyészség kormány alá rendelésével mód nyílhatna arra, hogy a politikai hatalom beavatkozzon egyes ügyek menetébe. A nemzetközi tendenciák is éppen abba az irányba mutatnak, hogy oldják az ügyészek feletti kormányzati felügyeletet. Nem véletlen, hogy Olaszországban éppen a szervezett bűnözéssel szemben fellépő ügyészek függetlenek a kormánytól, hisz csak így juthattak el odáig, hogy a kormánytagok üzelmeit is leleplezzék". (Győri Zsolt )