"Ez az intézmény megerősítheti az állampolgárok hitét abban, hogy az állam az
övék"– értékelte Kaltenbach Jenő az országgyűlési biztosok szerepét, hiszen
céljuk az alkotmányos visszásságok feltárása és megelőzése. Gönczöl Katalin, az
állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a velük szembeni elvárás az, hogy
gyors, olcsó és hatékony jogvédelmet nyújtsanak. Ezt a feladatukat azonban a
lehetetlen munkakörülmények miatt képtelenek betölteni. "Legalább annyi hely
kellene, hogy egy hokedli és egy kissámli elférjen"– érzékeltette helyzetüket a
professzorasszony. Ennek ellenére a negyvennégy fős jogászstábnak sikerült az
elhúzódó ügyek számát 4800-ról 2000-re csökkentenie. A feltételek javítására
azonban nem kaptak határozott ígéretet az országgyűléstől.
Az állampolgári jogok biztosának felmérései alapján a hatóságok hivatásos
állományú tagjainak emberi jogi helyzete különösen aggasztó. A jelentés szerint
"a frontvonalon tevékenykedő rendőrök számára sem a közvetlen munkahelyi
körülményeik, sem a munkájukat segítő szociális létesítmények – öltözők,
fürdők, pihenők – állapota nem volt olyan, hogy a hatékony szolgálatteljesítést
lehetővé tette volna. A szakmai készenléti állapothoz szükséges eszközök –
gépjárművek, golyóálló mellények – állapota kifejezetten rossz volt, alkalmatlan
arra, hogy a megnövekedett bűnözéssel szemben felvegyék a harcot". Egy tavaly
októberi vizsgálat pedig megállapította, hogy a rendőrség objektumai közül 19
(ebből 16 kapitányság) "teljesen alkalmatlan a szolgálati feladatok
ellátására". A felmérések szerint a honvédségnél sem jobb a helyzet.
Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa úgy fogalmazott, hogy
tevékenységük hatékonyságán még van mit javítani, de jó úton haladnak. Az
ombudsman jelentésében például kiemelte azt, hogy erőfeszítéseik eredményeként a
megyei rendőr-főkapitányságok és az ORFK is lépéseket tett a cigány szervezetekkel
való együttműködésre. Ennek következményeként nem mélyült a rendőrség és a
cigányok közötti "bizalmi válság".