hetilap

Újra az abortusztörvényről tárgyal az Alkotmánybíróság (AB). A Pacem in Utero Egyesület indítványa a magzati élet védelméről szóló törvény és a végrehajtásáról kiadott rendelet megsemmisítésére irányul. Az AB sajtóosztálya a Hetek kérésére elmondta, hogy az indítványozók elsősorban azt kifogásolják, hogy a törvény nem határozza meg a méhmagzat jogi státuszát, és nem biztosít megfelelő védelmet, ebből következően az abortusz lehetősége továbbra is széles körben megengedett, s könynyen elérhető. Mint ismeretes, az AB 1991-ben nem hozott határozott állásfoglalást abortuszügyben, inkább megkerülte a problémát. A döntés szerint ugyanis azt a kérdést, hogy a magzat ember-e vagy sem, az Országgyűlésnek kell eldöntenie. Ezzel ellentétben a halálbüntetés esetében a taláros testület érdemi döntést hozott, annak ellenére, hogy több alkotmánybíró és neves jogász úgy gondolta, a döntés a Parlamentre tartozik. A két döntés között más ellentmondások is mutatkoznak. Míg a halálbüntetés eltörléséről szóló határozat szerint az ember élethez való joga minden más jog fölött áll, és az élet elvétele – néhány nagyon speciális esetet kivéve (például jogos védelem) – mindig önkényes. A magzat védelmével kapcsolatos döntés indoklásában azonban az AB a magzat élethez való joga és az anya önrendelkezési joga közötti konfliktust elemzi. A kérdésben azonban a bírák között nem volt teljes az egyetértés. Lábady Tamás és Zlinszky János alkotmánybírók különvéleményükben egyaránt amellett foglaltak állást, hogy az anyának nincs joga rendelkezni a magzat élete felett. Határozat egy hónap múlva várható, és valószínűleg még a jelenlegi összetétel? Alkotmánybíróság hozza meg.