Dávid Ibolya igazságügy-miniszter Fotó: MTI
A vitanap Dávid Ibolya igazságügy-miniszter bevezetőjével kezdődött, aki szerint
a múltban a büntetéskiszabási gyakorlat konkrét szankciói jóval alatta maradtak a törvény
szerint kiszabható felső határnak. Ez a gyakorlat, valamint a bűnözési helyzet
rosszabbodása egészen odáig vezetett, hogy a büntetőjogi fellépés eltávolodott a társadalmi
igazságérzettől. Ez indokolja most az életfogytig tartó szabadságvesztés tényleges
meghosszabbítását egészen az elítélt haláláig, a vagyonelkobzás lehetőségének
szélesítését, a feltételes szabadságra bocsátás szigorítását, a pénzbüntetés
felemelését az eddigi háromszorosára, valamint azt, hogy a bírósági ítéletben a
kiszabható büntetési mérték középértéke legyen az irányadó. Az előterjesztés
elsősorban a szervezett bűnözés visszaszorítására helyezi a hangsúlyt. Ebbe a körbe
sorolja és ezen belül tárgyalja a robbanóanyaggal, lőszerrel, lőfegyverrel való
viszszaélést, a fegyvercsempészetet, a pénzmosást és a kábítószerrel való visszaélést.
Dávid Ibolya kiemelte, hogy "előnyt" élveznek a gyermekek és kiskorúak ellen elkövetett
bűncselekmények és a kábítószerrel való mindennem? visszaélés (a fogyasztás éppúgy,
mint a terítés). A szabályozás külön tárgyalja a tanúk védelméről és a fedett
nyomozók alkalmazásáról szóló passzusokat is. Az új megközelítés biztosítaná a
tanúk névtelenségét és a szembesítés mellőzését speciális esetben.
A MIÉP képviselője, Fenyvessy Zoltán hozzászólásában szigorúbb intézkedéseket
szorgalmazott, és annak a véleményének adott hangot, hogy a drogfüggő bűnelkövetők
ne mentesüljenek az ítélet alól orvosi kezelésnek való alávetettség fejében. Az
MSZP és az SZDSZ képviselői nyíltan elutasították a drogfogyasztókkal szembeni büntetés
szigorítását. A kormány álláspontja szerint ugyanis az állami intézményrendszer
eddig nem közölt egyértelm? értékítéletet a társadalommal, aminek eredményeképpen
a társadalom egy része már elkezdett szocializálódni a kábítószerre. Dr. Hack Péter
(SZDSZ) és Vastagh Pál (MSZP) egyaránt úgy vélte, hogy a kormányjavaslat elfogadása
az alkalmi drogfogyasztó fiatalok ezreit juttathatja börtönbe, míg a rendszeres kábítószer-fogyasztók
esetében lehetővé teszi a gyógykezelést. Véleményük szerint ennek a szigorító
intézkedésnek nem lesz elrettentő hatása. A Btk. módosítása a kormány tervei
szerint januártól lépne hatályba.
1998. 11. 14. (II/46)
