Az agrártermelők képviselői már többször jelezték, hogy rendkívül súlyos a
helyzet a mezőgazdaságban. "Várható volt a nagymérték? romlás, mert az adó- és
járulékrendszer kedvezőtlenül változott. A kormányfő és a földművelésügyi
miniszter is félrevezette a termelőket, mert az idén 50 százalékkal több támogatásról
beszélt, ami mára már mindenki számára világossá vált, hogy csak ígéret volt. A
tárca is elismeri, hogy a tavalyinál kevesebb támogatás áll rendelkezésére, ráadásul
ezt a keveset is rosszul osztják el" – állítja az a jelentés, amit "Látlelet a
mezőgazdaságról" címmel adott ki a MOSZ.
1998-ban a jelentős nemzetgazdasági ágazatok közül a mezőgazdasági termelés csökkent.
A felvásárlási árak 5 százalékkal alacsonyabbak a tavalyiaknál, miközben az infláció
több mint 10 százalékos. A mezőgazdasági termékek úgynevezett cserearánya romlott,
folyamatosan nyílik az agrárolló. 1999 első negyedévében az agrárgazdaság részesedése
a GDP-ből 5,4 százalékkal csökkent. Magyarul, az ágazatokban nemcsak ingyen dolgoztak
a vállalkozók, hanem szaladhatnak is a befektetett pénzük után.
A kormány szerint a felvásárlási árak csökkenését a világpiaci folyamatok okozzák.
Tény, hogy az exportárak csökkentek, de ez sem Nyugaton, sem pedig a szomszédos országokban
nem okozott akkora felvásárlási árzuhanást, mint amilyen nálunk bekövetkezett. Hogy
reagált erre az állam? A garanciák mérséklésével, sőt garantált árcsökkentéssel
és a szükségesnél sokkal többe kerülő, korlátozott kör?- és mérték? állami
felvásárlással – folytatódik a jelentés. A magyar termelők egyrészt az átgondolt
szabályozás hiányát, másrészt a kiszámíthatatlan következményekkel járó és összehangolatlan
intézkedéseket érzik a saját bőrükön, segítséget nem kapnak a termelést
megalapozó döntéseikhez. Nem tudják milyen állami szerepvállalásra, intézkedésekre
számíthatnak az áruik értékesítése során.
A felszólalók hangsúlyozták, hogy ez a gyűlés nem politikai rendezvény, hanem a mezőgazdaság
katasztrofális állapotának gazdasági "látleletének felmutatása". Nagy Tamás, a
MOSZ elnöke kiemelte, hogy a mezőgazdaság nem önmagától beteg, hanem mert a parasztság
a fő teherviselője az inflációnak, akik lassan felélik vagyonukat és tartalékaikat.
Nagy Tamás tárgyalásokat szorgalmaz a kormány és az agrárszektor vezetői között,
mert szerinte, ami most folyik, az "nemzeti bohózat". Jogbiztonságot és annak
betartását, haladéktalan gyorssegélyeket, a hitelek átütemezését, valamint a
termelők ellen a kormány által létrehozott moratóriumok visszavonását nagy taps közepette
követelte az elnök.
Többen az új műszaki berendezésekhez új szakképzést, új gazdálkodási magatartás
kialakítását sürgették. Mint elhangzott: a parasztság előtt mára már világos a
piaci feltételekhez való alkalmazkodás. Elutasítják a kormánnyal az olyan együttműködést,
amely bólogatásokból áll ugyan, de minden úgy történik, ahogyan az államvezetés
érdekei kívánják.
Karsai József a "búzaégető" battonyai gazdajegyző kemény hangon bírálta a kormány
szakmai illetékeseit, a földművelésügyi minisztert. Mint mondta: "A parasztság érdekeit
pártoktól függetlenül kell egyeztetni, s ha kell, fel kell vonulni Budapestre, az
utakra mindaddig, amíg nem lesz újra tisztességes megélhetést biztosító mezőgazdasági
munka."
A kisgazdapárttal jó kapcsolatokat ápoló agrárszervezet, a Magyar Gazdakörök és
Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ), az országos elnökség és az országos
választmány múlt héten hozott egyhangú döntése értelmében nem vett részt
Szolnokon az agrárdemonstrációt előkészítő csütörtöki nagygyűlésen. A három
éve útlezárásokról ismertté vált Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége
(Metész) – amely egy volt szervezőjük, Zsikla Győző személyében országgyűlési
képviselőt is adott a FKgP-nek – is hasonló határozatot hozott: elismerték ugyan,
hogy rendkívüli helyzet van az ágazatban, hivatalosan nem vettek részt a fórumon.
1999. 08. 14. (III/32)
