Kecskeméti Edit, a Magyar Unicef Bizottság igazgatója a Heteknek kifejtette: a dohányzás
ilyen nagy mérték? terjedése a fiatalok közt egyrészt az életmód átalakulásának
következménye. Az ifjabb generáció ugyanis számos tevékenységet – mint például
a rendszeres munka, illetve szexuális élet – korábban kezd el, mint az előző generációk.
Így van ez a dohányzással is. A felnőtteknek, szülőknek nagy felelősségük van
ebben: ők adják a mintát a fiatalok számára, ezért nagyon fontos lenne a példamutató,
nemdohányzó magatartás a részükről. A fiatalokat célzó közvetett reklámok –
nem csupán a filmek, hanem a képernyőn dohányzó riportalanyok, politikusok is –
(helytelen példát mutatva) szintén tovább növelik a nikotinfüggők számát. A kortárs
közösség szerepe sem elhanyagolható – a cél az, hogy olyan légkör alakuljon ki a
fiatalok között, hogy ne legyen sikk a dohányzás, és tanuljanak meg nemet mondani a káros
szenvedélyeknek – emelte ki Kecskeméti Edit.
Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a cigaretták reklámozására vonatkozó
szabályokat szigorították, számos per zajlott le például kórházak és a dohányipar
között, így a dohánygyárak marketingje más országokba terelődött át – főleg a
volt szocialista országokba és Ázsiába. Annak az esélye, hogy egy 15 éves fiú megéri
a 60. életévét, az úgynevezett szubszaharai afrikai országokban a legrosszabb, utána
következik Magyarország. Az olyan régiók, mint India, Ázsia, Latin-Amerika jobb esélyeket
biztosítanak.
A nikotin fogságában
A Magyar Gallup Intézet közvélemény-kutatása alapján öt éve a népesség körülbelül
egyharmadának folyamatosan személyes problémája a nikotinfüggőség. Adataik szerint
100 felnőttből 34 dohányzik, egyre több közöttük a nő és a fiatal. A magyarok
megfelelően tájékozottak a dohányzás kockázatairól, ennek ellenére nem csökken a
dohányzás az országban. Míg 95-ben a 18–24 éves nőknek kevesebb, mint negyede dohányzott,
mára arányuk 42 százalékra emelkedett ebben a szegmensben. A 30 évnél fiatalabb férfiak
41 százaléka dohányzik. Megdöbbentő adat az is, hogy a 18–30 éves dohányosok háromnegyede
gyermek- vagy serdülőkorban kezdte a dohányzást. A megkérdezettek 70 százaléka
szeretné abbahagyni káros szenvedélyét, 48 százalékuk tett már "komoly erőfeszítéseket"
a leszokás érdekében – eddig eredménytelenül. Ez azonban nem bizonytalanítja el őket:
többségük azt állítja, hogy képesek lennének leszokni, ha ezt igazán elhatároznák.
A fiatalok körében ez az arány 88 százalék, ráadásul ők kétharmados többséggel
állítják, hogy meg tudnak lenni cigaretta nélkül is.
Utólag sokkal okosabb az ember: a kérdezett dohányosok egytizede állítja, hogy újra
rászokna a dohányzásra, szemben azzal a 78 százalékkal, aki még egyszer nem tenne
ilyet. (Gallup Online)
2000. 07. 22. (IV/30)
