Az Európai Parlament (EP) sokáig azt kommunikálta, hogy ők márpedig „beidézik kihallgatásra” Mark Zu­ckerberget, a Facebook európaiakat is érintő adatvédelmi hiányosságai miatt. A meghallgatás azonban egészen máshogyan alakult. A Miniszteri Értekezlet tagjai, vagyis az európai pártok vezetői széles mosollyal fogadták a techgurut, mintha nem is kihallgatni, hanem barátkozni hívták volna. Sőt, Antonio Tajani, az EP elnöke bevezető beszédében egyenesen példaként állította a Facebookot a többi digitális platform elé, kifejezve reményét, hogy Zuckerberghez hasonlóan a digitális média többi résztvevője is együttműködést kezdeményez az Európai Parlamenttel. Ezután következett Zuckerberg beszéde, amiben a Wa­shingtonban elhangzottakhoz képest nem sok újdonság volt, Brüsszelben is bocsánatot kért, amiért nem ismerték fel időben a felelősségüket az adatokkal való visszaélések terén. Ezen túl hosszasan sorolta, hogy milyen fejlesztéseket és változtatásokat hajtanak végre a közeljövőben a platformon, az aggodalmak eloszlatása céljából.

„A civilizációk összecsapása az iszlámmal elkerülhetetlen, és ez az összecsapás nem fogja tiszteletben tartani a határokat” – állítja Wim Kortenoeven holland szerző és politikai tanácsadó, aki a Közel-Kelet és az arab-izraeli kapcsolatok szakértőjeként több nagy sikerű könyvet írt a témában.

A manapság leginkább közszájon forgó európai politikus nyolc évig vezette az eurócsoportot, és tizenkilenc évig volt Luxemburg miniszterelnöke. Bár a nagyhercegség belpolitikájában mostantól nem vehet részt, egy nappal az Európai Tanács róla szóló szavazása előtt még megjelent a luxemburgi parlamentben, hogy szavazzon arról a melegjogi törvényről, amelynek miniszterelnökként élharcosa volt. Közeli munkatársai szerint láncdohányos, és hihetetlen munkabírását a literszámra elfogyasztott erős kávéknak köszönheti. Volt tanácsadói szerint hajlamos arra, hogy fontos ügyekben is egyedül döntsön, mint egy „magányos cowboy”. Európában ugyanakkor az egyik leggyakorlottabb hídépítőnek tartják, aki mindig képes megtalálni a kompromisszumos megoldást. A személye körül kialakult vita óta nem adott interjút. Most, hogy hivatalosan is az Európai Bizottság elnökjelöltjévé vált, Jean-Claude Juncker már minden bizonnyal bőbeszédűbb lesz.

Komoly dilemmába került az Európai Unió a magyar kormány minden eddigi figyelmeztetést figyelmen kívül hagyó „halmozott és visszatérő” jogalkotási szabálysértései miatt. Brüsszel most ezért a „három csapáshoz” hasonló szankciórendszert próbál kidolgozni, kifejezetten a magyar példa hatására. A történet vége akár Orbán Viktor és miniszterei szavazati jogának megvonása is lehet az Európai Tanácsban – de addig még nagyon sok víznek kell lefolynia a Dunán. Az úgynevezett Tavares-jelentés nyilvánosságra hozott tervezete az Uniós Alapszerződés 7.1. cikkelyének életbe léptetését javasolja, és gyakorlatilag visszavonatná a magyar kormánnyal a negyedik alkotmánymódosítást. De nemcsak az Európai Parlament (EP), hanem a Bizottság és az Európa Tanács is szinte napi rendszerességgel foglalkozik a magyar helyzettel.

A decemberi ünnepi időszak méltó bevezetője az angolszász kultúra egyik legfontosabb ünnepe, a hálaadás napja. Az Amerikába érkező telepesek kezdetben a szárazságot követő esőért, a jó termésért vagy háborús győzelmekért adtak hálát Istennek, de a mai modern ember is megtalálhatja az életében azokat az okokat, amelyekért egy szívből jövő köszönömöt mondhat Istennek, családtagjainak, barátainak, munkaadójának, munkatársainak – vagy bárkinek, akitől az elmúlt időszakban jót kapott.

„Nem 100 százalék, hogy ez Noé bárkája, de szerintünk 99,9 százalék, hogy az”- jelentette be a hét elején a nemzetközi hírügynökségeknek egy kínai és török felfedezőkből álló 15 fős csoport egyik tagja. Az Ararát-hegy egyik  kiszögellésén téglalap alakú, több helyiségből álló faszerkezetet találtak. A lelkes kutatók eddig sem a pontos helyszínről, sem a leletekről nem adtak független szakértők által ellenőrizhető információt.

Sandra Bullock az első színész, aki ugyanabban az évben meg­kapta a legjobb és a legrosszabb alakításért járó díjat. A szív bajnokai (The Blind Side) című film női fősze­rep­lőjeként egy súlyosan hátrányos helyzetű fekete srác magabiztos keresztény nevelőanyjának alakításáért Oscar-díjjal jutal­mazták. Emellett a legrosszabb női főszereplőnek járó Arany Málna-díjjal is „büszkélkedhet” az idén, amelyet egy vígjátékban nyújtott produkciójáért vehetett át. Sandra Bullock azonban humorral igyekszik átlendülni karrierjének ellentmondásain.

Kínos üggyé vált a brit kormány számára a hírhedt lockerbie-i merénylő elengedése körüli vita. A véres merénylet megszervezéséért életfogytiglani börtönre ítélt Abdelbaszet Ali Mohamed al-Megrahit „olajért” engedték szabadon skóciai börtönéből – állítja a The Sunday Times. A vezető brit vasárnapi lap hírét a brit és a skót kormány is cáfolta.

Meglehetősen mozgalmas „politikai körutazáson" van túl az amerikai elnök. Barack Obama Moszkvából indulva négy nap alatt olyan főbb állomásokat érintett, mint Róma, L'Aquila, a Vatikán, majd a nyugat-afrikai Ghána.

Enyhül a világriadalom. Az új influenzajárvány kiinduló pontján, Mexikóban is véget ért az országos „kényszerszünet”. Az ENSZ egészségügyi szervezete azonban arra figyelmeztet, hogy a vírus „második körben” fokozott erővel csaphat le.