Demszky Gábor kategorikusan cáfolta, hogy sértő kijelentést tett volna pekingi útja
során Orbán Viktor miniszterelnök termetére. A főpolgármester visszautasítva a
fideszes vádakat elmondta, hogy nem szokott mások testmagasságán humorizálni. Egy
nappal korábban Deák András, a fővárosi közgyűlés közbeszerzési bizottságának
MKDSZ-es elnöke – szintén a delegáció tagja – kifejtette: Demszky Gábor a pekingi
főpolgármester-helyettes vacsorameghívásán tette meglehetősen botrányos kijelentését.
Az MKDSZ-es politikus szerint a budapesti főpolgármester úgy fogalmazott: Orbán Viktor
miniszterelnök alacsony termete miatt féltékeny és irigy rá. (Egy bulvárlap tavaly
decemberi száma szerint a miniszterelnök 42-es cipőt és M-es méret? pólót hord.
Nem hivatalos adatok szerint 162-163 centiméter magas)
Demszky nem tett semmilyen megjegyzést Orbán Viktor termetére – cáfolta a delegáció
tagjaként a Fidesz-frakció keddi sajtótájékoztatóján elhangzott kijelentést Bőhm
András. A Fővárosi Közgyűlés SZDSZ-es frakcióvezetője nyilatkozatában leszögezte:
azzal viszont egyetért, hogy sokat árthat az ország megítélésének a Fidesz-frakció
által útjára bocsátott történet. Gy. Németh Erzsébet, az MSZP frakcióvezetője,
aki úgyszintén jelen volt a nevezetessé vált vacsorán, megerősítette Demszky és Bőhm
állítását, vagyis azt, hogy nem hangzott el az inkriminált kijelentés.
Veér András pszichiáter szerint kétségtelen, hogy a testméret meghatározza a személyiségfejlődést,
az azonban tévhit, hogy kizárólag negatívan. "Vannak alacsony emberek, akik a féltékenykedés
vagy kisebbrendűségi érzés helyett átlag feletti szellemi teljesítménnyel kompenzálják
átlag alatti magasságukat" – mondta lapunknak a professzor. A közgondolkodás
gyakran öszszefüggésbe hozza a diktatórikus hajlamot az alacsony termettel – "Sztálint,
Napóleont szokták emlegetni" –, a pszichiátria azonban határozottan cáfolja, hogy
ez az összefüggés általánosítható volna. Veér szerint az átlagnál magasabbak is
gyakran küzdenek személyiségzavarral, azonban, mivel jóval kevesebben vannak az átlag
alatti magasságúaknál, a "problematikus magasak" száma is jóval kevesebb a "problematikus
alacsonyakéhoz" képest. Talán ennek tulajdonítható a "kis emberek gonoszak" közhiedelem
kialakulása, amelyet azonban semmilyen tudományos adat nem támaszt alá.
2000. 10. 14. (IV/42)
