Vitányi Iván, az MSZP Szociáldemokrata Platformjának fő teoretikusa szerint elképzelhetetlen bármilyen szövetség az MSZP és a Munkáspárt között. A politikus szerint a MIÉP szélsőségesebb párt a Munkáspártnál. Kis Péter szocialista politikus, az MSZP Baloldali Tömörülés platformjának vezetője csak anynyit kívánt e témáról szólni: "Az MSZP-nek az a fontos, hogy a szavazatokat maximálja. Ez úgy lehet, hogy a centrumban levő szavazókat ne riasszuk el."
Más szocialista politikusok elmondták, hogy azért kényes ez a téma, mert a jelenlegi médiahelyzetben, amikor alig tíz másodperces üzenetek jutnak csak el a polgárokhoz, nem lehet érvelni amellett, hogy a Munkáspárt olyan, mint amilyennek a jobboldali publicisták és politikusok mesterségesen beállítják. Az MSZP azért van nehéz helyzetben – vélték többen is –, mert a jobboldal a MIÉP-pel való kokettálását akarja a Munkáspárttal megvádolt MSZP-vel elkendőzni. Pedig míg a Munkáspárt jelleg? baloldali pártok szalonképesek Európában, addig a haideri vagy a Csurka típusú jobboldal nem. Egyébként a szocialista politikusok úgy vélték, hogy nem az MSZP-nek a feladata megvédeni a Munkáspártot.
Fodor Gábor, szabaddemokrata politikustól – mint lapunknak kifejtette – messze áll a Munkáspárt. Ettől függetlenül szerinte a Munkáspártot nem lehet egy lapon említeni a MIÉP-pel. A Munkáspárt a nosztalgiázó nagymamák és nagypapák szervezete, akiknek minden politikai tervük, elképzelésük ezt támasztja alá. A MIÉP ezzel ellentétben gyakorlatilag kormányzati tényező, hiszen a médiakuratóriumokon keresztül úgy zsarolja a kormányzatot, ahogy neki tetszik. Fodor hangsúlyozta, tőle – és szerinte a többi szabad demokratától is – messze áll a Munkáspárt, így jelen pillanatban semmilyen szövetséget sem tud elképzelni velük.
"A Munkáspárt jelen pillanatban a hazai politikai élet egyik jelentéktelen szereplője. Kétségtelen, hogy talán a legerősebb parlamenten kívüli párt, de mégsem hiszem, hogy esélye lenne bejutni a parlamentbe 2002-ben" – vélekedetett Csizmadia Ervin politológus. Az MTA Politikai Tudományok Intézetének főmunkatársa szerint egy-két éve volt egy időszak, amikor úgy tetszett, a pártban megindulhat valamiféle modernizálódás, fiatal és ambíciózus politikusok tűntek fel, akik komolyan feszegettek bizonyos dogmákat. Mára kiderült: a Munkáspárt jelenlegi vezetésével hagyományos kommunista pártnak tekinthető, s az ilyen pártok csillaga minden fejlett országban leáldozott. Ezért az MSZP számára – különösen most, Medgyessy miniszterelnök-jelöltté választása után – nem komoly tartaléksereg a munkáspárti szavazóbázis, hiszen az MSZP középre nyit, erre pedig a Munkáspárt eddig zártnak mutatkozott.
Csizmadia másként értékeli a MIÉP szerepét. Mint mondta a Heteknek: "Ellentétben a Munkáspárttal, ez a párt komoly politikai tényező, jelentős értelmiségi, egyetemista és középosztályi tartalékokkal. A magam részéről soha nem neveztem ezt a pártot szélsőjobboldalinak, pontosabbnak érzem a nemzeti radikális kifejezést. Míg a Munkáspárt nem nyitott a közép felé, a MIÉP-nek vannak ilyen tartalékai. Teljesen más kérdés, hogy jó lenne-e Magyarországnak a MIÉP kormányzati szerepe (amit sokan vizionálnak) vagy sem." A politológus szerint nyilvánvaló: ebben a kérdésben az fog dönteni, hogy a két nagy párt mellett a kis pártok szerepe vészesen csökken. Ha az SZDSZ esélytelen lesz egy "alsó középpárti" szerepre (most nagyon így tűnik), az MDF és a Kisgazdapárt jelentősége lecsökken, akkor a MIÉP könnyen a mérvadó középpárt szerepébe kerülhet. "Külön elemzésre méltó, hogy ellentétben például Nagy-Britanniával vagy Németországgal, Magyarországon miért nem a mérsékelt jobb- vagy balközép pártok töltik be a középpárti státust" – tette hozzá végezetül.
(Thürmer Gyulával, a Munkáspárt elnökével készített interjú: Nem ez a harc lesz a végső)
2001. 06. 23. (V/25)
