Néhány héttel ezelőtt Bárándy Péter, a Budapesti Ügyvédi Kamara titkára jelentette ki, hogy "ég az arca" amiatt, hogy a hatalom egyre nyíltabban próbál nyomást gyakorolni az igazságszolgáltatásra.
(Veszélyben-e a magyar igazságszolgáltatás?
Hetek 2001. november 16.) A nagy port kavart kijelentésre az után került sor, hogy a rendőrség három évi nyomozás után vádemelés nélkül lezárta a tizennégy Fidesz-közeli cég fantomizálásával "hírbe hozott" Schlecht Csaba ügyét. Legutóbb Hack Péter országgyűlési képviselő, az előző ciklusban az Országgyűlés Alkotmányügyi és Igazságügyi Bizottságának elnöke az Élet és Irodalom cím? újságban írt arról, hogy Magyarországon 1990-től 1998-ig, ezen belül is elsősorban 1994 és 1998 között, határozott lépések történtek annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének garanciarendszere megteremtődjön. A Fidesz-kormány, szembefordulva az 1998-ig tartó erőfeszítésekkel, megalakulása óta szisztematikusan, intézményesen és következetesen törekszik e vívmányok visszavételére. Az a folyamat, amely 1998 és 2001 között az igazságszolgáltatás terén lezajlott Magyarországon, a 60-as, 70-es évek állapotaihoz vezet vissza.
A hivatalosok tiltakoznak
"Teljes értetlenséggel állok az ügyészeknek és az ügyvédeknek az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos nyilatkozata előtt – szögezte le Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke. – Az igazságszolgáltatást megtestesítő bírói hatalmi ágról a vele szoros kapcsolatban levők, mégis rajta kívül állók ilyen, megítélésem szerint átgondolatlan és ezért felelőtlen megnyilvánulása csak arra alkalmas, hogy fokozza a bírói függetlenséggel kapcsolatos, napjainkban eléggé gyakori téves elképzeléseket" – fogalmazott Solt Pál.
A szóban forgó egyesületi nyilatkozat nem az ügyészség álláspontját tartalmazza, hanem egy társadalmi szervezet magánvéleménye – közölte az MTI érdeklődésére Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese. "Az ügyészség álláspontját bármely, az ügyészi szervezetet érintő kérdésben a legfőbb ügyész jogosult képviselni" – hangsúlyozta Varga Zs. András. Hozzátette: az ügyészség nem tett, nem tesz és a jövőben sem fog olyan nyilatkozatot tenni, amely nem az ügyészség szakmai vagy szervezeti területére tartozik. Ennek megfelelően a bíróságokkal összefüggésben sem nyilvánít véleményt az eljárási jog keretein kívül. "Úgyszintén az ügyészség – a törvényeknek megfelelően – nem nyilvánul meg semmifajta, a politikával akár érintőlegesen is összefüggésbe hozható kérdésben" – emelte ki a legfőbb ügyész helyettese.
2001. 12. 21. (V/51)
