Múlt hét csütörtökön ebédidőben két felfegyverkezett férfi lépett be Móron az Erste Bank helyi fiókjába. Az ajtóra egy kézzel írt táblát akasztottak, miszerint "a pénzintézet műszaki okok miatt zárva tart", majd válogatás nélkül tüzet nyitottak a helyiségben tartózkodókra. A támadásra jellemző, hogy a hét halálos áldozat – illetve az egyetlen túlélő – mindegyike fejlövést is kapott, némelyiküket pedig közvetlen közelről, kivégzésszerűen lőtték agyon. A vizsgálat megállapította, hogy az elkövetők egy Scorpio típusú géppisztolyt és egy ugyanakkora kaliber? pisztolyt használtak, amelyekben tárat is kellett cserélniük. A két férfi egyébként viszonylag ráérősen viselkedett, összesen hat percig tartózkodtak a helyszínen, egy szemtanú szerint egyikük még a bankfiók ablakán is kihajolt, és úgy tett, mintha ő lenne a biztonsági őr. A rablógyilkosok valamivel több mint hétmillió forintot zsákmányoltak.
Az áldozatok között van a bank három alkalmazottja – köztük a polgármester felesége, aki a bankfiók vezetője volt –, illetve a biztonsági őr, valamint három ügyfél. Egy fiatal pár éppen lakáshitelt akart felvenni a pénzintézetben lakásuk bővítéséhez, amikor a támadás történt. A férfi meghalt, a hölgy már túl van az életveszélyen, azonban súlyos fejsérülése miatt az orvosok semmi biztatót nem tudnak mondani vele kapcsolatban. A házaspárt elkísérte a bankba két gyermekük közül az egyik, valamint a nagypapa is. Az ő életüket az mentette meg, hogy az idős úr a gyermekkel kiment a bank elé rágyújtani. A lövéseket hallva visszarohant az épületbe, de ott már csak a vérbe fagyott áldozatokat találta.
A rendőrség azonnal óriási erőkkel kezdte meg a nyomozást, bevonva a fővárosi "életvédelmiseket", illetve több speciális egységet is. Érdekes, hogy már két órával az eset után nyilvánosságra került két személy neve, mint akik "összefüggésbe hozhatók" a bűncselekmény elkövetésével. Farkas Róbertet és Horváth Szilárdot, mint a zálogházi rablók néven elhíresült bűnbanda még szabadlábon lévő tagjait már korábban is körözték, és a nyomozók szerint nagy esély volt rá, hogy ők voltak az elkövetők, vagy legalábbis bővebb információval szolgálhatnak azokról. Időközben azonban Horváth telefonon, illetve jogi képviselőjén keresztül többször is cáfolta, hogy köze lenne a móri rablógyilkossághoz, majd ügyvédje és egy riporter jelenlétében önként jelentkezett a Venyige utcai büntetés-végrehajtási intézetben. (A férfit egyébként garázdaság bűntette miatt korábban nyolc hónapos börtönbüntetésre ítélték, ám nem jelent meg a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben, ezért elfogatóparancs volt érvényben ellene.)
Ekkor már több rendőrségi és jogi szakértő hangot adott azon véleményének, miszerint jogi és szakmai tekintetben is elhibázott lépés volt a két nevet korán bedobni a köztudatba. Ahogy Thaisz Andrea, Horváth ügyvédje lapunknak fogalmazott: "Ügyfelem nevét és arcát minden idők legkegyetlenebb, hét ember életét követelő rablógyilkosságával hozták összefüggésbe." Az ügyvédnő szerint a közvélemény számára még most sem világos, hogy ügyfelét tanúként és nem vádlottként hallgatja ki a rendőrség, valamint hogy nem a rablógyilkosság miatt tartják fogva, hanem a korábban rá kiszabott börtönbüntetést kezdte meg letölteni.
Horváth ugyanakkor nem kíván együttműködni a rendőrséggel. Nem tesz tanúvallomást, illetve nem járul hozzá, hogy DNS-mintát vegyenek tőle. Thaisz Andrea szerint ez érthető, hiszen a történtek után ügyfele bizalmatlan a rendőrséggel szemben.
Kovács Lajos ezredes, a nyomozás vezetője kissé másként látja mindezt. Lapunknak nyilatkozva elmondta: szerinte Horváth azért nem működik együtt velük, mivel más bűncselekményekben is "sáros", és véletlenül sem akar bizonyítékokat szolgáltatni ennek a gyanúnak az alátámasztásához. A nyomozó hangsúlyozta továbbá, hogy sem Farkas, sem Horváth nem volt meggyanúsítva a móri rablógyilkossággal. "Az utánuk való kutatás fontos, de már kezdetekben is csupán egyik szála volt a nyomozásnak. Ők ketten egy olyan bűnszervezetnek a tagjai, akik tucatnyi hasonló bűncselekményt követtek már el, értelemszerű, hogy először ők kerültek képbe" – magyarázta Kovács Lajos. A nyomozó szerint a rendőrségnek utólag le kell vonni a tanulságokat ebből a stratégiából, hiszen a közvélemény túlreagálta a rendőrség, illetve a sajtó információit, és egyből gyanúsítottként tekintett a két férfira. (Lapzártánkkor érkezett a hír, miszerint Horváth Szilárdot kábítószerrel való visszaéléssel gyanúsítják, így – mint gyanúsítottól – DNS-mintát tudtak venni.)
"Hat tanú van arra, hogy az egyik elkövető kihajolt az ablakon, és a járókelők kérdésére közölte: a bankfiók műszaki okok miatt zárva tart" – erősítette meg Bolcsik Zoltán dandártábornok, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának vezetője, illetve Kovács Lajos ezredes egy Móron tartott lakossági fórumon, ahol a helyi lakosok, valamint jelen lévő újságírók kérdéseire válaszoltak. Mint kiderült: a tanúk közül ketten segítséget nyújtottak a fantomkép elkészítéséhez. Mivel a tanúk egymással nem konzultálhattak, nehogy befolyásolják egymást, így két fantomkép is készült. Felmerül a kérdés, ezeket miért nem hozták nyilvánosságra. A Hetek kérdésére a tábornok elmondta, ezt azért nem tették meg, mert nem akarták összezavarni a közvéleményt. Lapunk ismételt kérdésére, miszerint mikor adják ki a fantomképet, a rendőrök elmondták: ez legkésőbb a hét végére várható.
(helyszíni riportunk a tragédia délutánjáról: Véres tett a Vértes alján)
Agresszió agressziót szül
2002. 05. 17. (VI/20)
