hetilap

„A magyar szélsőjobboldaliak ismét menetelnek” – ezzel a címmel számolt be a
Neue Zürcher Zeitung (NZZ) az ötvenhatos megemlékezéseket kísérő eseményekről. A
lap szerint a Fidesz hozzájuk hasonló véleményt képvisel. A tekintélyes svájci
lap közép-európai tudósítója úgy véli, hogy a szélsőjobboldaliak azért ünneplik
különös odaadással a magyar felkelés évfordulóját, mert magukat 1956 valódi és
törvényes örökösének tekintik, s azon a véleményen vannak, hogy Gyurcsány és
szocialistái, „a diktatúra örökösei” 1989-ben becsapták őket a
rendszerváltásnál. Az NZZ Orbán Viktor keddi beszédéből azt emelte ki, hogy a
Fidesz vezetője megígérte: ha újra hatalomra kerülnek, büntetésre számíthatnak
azok, akik tavaly erőszakot alkalmaztak a békés tüntetőkkel szemben. A lap
szerint Orbán nyitva hagyta a kérdést, vajon ezzel csupán a rendőrségi
beavatkozásokra célzott-e, vagy pedig a parancsokat osztogató politikusokra is.
Az írás kitért arra, hogy a hétfői rendbontást okozó tüntetők között feltűnt
számos olyan személy is, akik a hétvégén jelen voltak a Magyar Gárda újabb
tagjainak eskütételénél is.

„Magyarország mélyen megosztott” – véli az NZZ, amely szerint: „Gyurcsány
számára a szélsőjobboldaliak verbális és fizikai tombolása természetesen óriási
segítséget jelent. Lehetővé teszi, hogy a jobboldalt úgy általában felelőtlennek
minősítse, beleértve azokat a rendszerint higgadt polgári tömegeket is, amelyek
a Fidesz rendezvényein részt vesznek.”

A The New York Times tudósítása szerint „több tízezer tüntető vonult ki október
23-án Budapest utcáira, nem annyira az 1956-os felkelés 51. évfordulójáról való
megemlékezés céljával, mint inkább, hogy kimutassa a Gyurcsány miniszterelnökkel
szembeni ingerültségét”. A cikk nagy része ezután a Magyar Gárdával foglalkozik,
megjegyezve, hogy „az elégedetlenség kisebb mértékű volt a tavalyi romboló
tüntetésekhez képest, ám az általános nyugtalanság megmaradt, nem kis mértékben
a Magyar Gárdának nevezett jobboldali csoport miatt”.

Az osztrák Die Presse konzervatív újság alcímében azt emelte ki, hogy a nemzeti
ünnepet ismét jobboldali radikális huligánok kormányellenes, erőszakos
tüntetései rázkódtatták meg. Szemlátomást többé már nem lehet erőszak nélkül
megemlékezni az 1956-os forradalomról Magyarországon – írta a lap tudósítója,
aki megjegyezte, hogy a radikálisok hétfőn egyebek közt olyan jelszavakat is
kiabáltak hangosbeszélőkön keresztül, amelyek „jobb, ha nem jelennek meg a Die
Pressében”.

A Der Standard liberális újság ugyancsak helyszíni tudósítást közölt a
megmozdulásokról, aláhúzva, hogy az 51. évforduló teljes egészében az újabb
erőszak jegyében telt el. A lap szerint a szélsőjobboldali tüntetők – mintegy
ezer neonáci és jobboldali radikális – antiszemita jelszavakat hangoztattak,
mielőtt nem messzire az Operától utcai csatát vívtak hétfő este a rendőrökkel. A
radikálisok újabb nekifutása, hogy megdöntsék a Gyurcsány-kormányt, ismét
kudarcba fulladt – állapította meg a Der Standard, hozzáfűzve, hogy az egy évvel
ezelőtti helyzethez képest a hangoskodók ma inkább csak elszigetelt jelenségnek
tűnnek, hiszen még a Fidesz is elítélte a kihágásokat. A Kurier független újság
véleménye szerint még ha méretüket tekintve a tavaly őszi megmozdulások nem is
ismétlődtek meg, a jobboldali tábor gyűlölködése és erőszakra való hajlama
ezúttal is világosan látható volt. Jóllehet csupán a lakosság kis részét teszik
ki, egyre agresszívabban lépnek fel a nyilvánosság előtt.

A Le Soir brüsszeli lap különtudósítója azt emelte ki, hogy neonáci agitátorok
zavargásokat provokáltak a magyar fővárosban. Az évforduló az Európai Parlament
(EP) strasbourgi ülésén is szóba került. Az Európai Unióban nem megengedett,
hogy a tüntetők „mocskos zsidónak” nevezzék Gyurcsány Ferencet, bárki bárhogyan
is vélekedik a magyar miniszterelnökről – mondta szerdán Martin Schultz, a
szocialista EP-frakció vezetője. „Lehet Gyurcsányt szeretni vagy nem szeretni,
ez akkor is fasiszta megnyilvánulás, amit el kell utasítani. A tüntetések ellen
nem lehet mit tenni, de ez – fogalmazott – „új minőséget jelent”. A tapssal
fogadott felszólalás végén Schultz azt kérte az ülést levezető elnöktől:
továbbítsa Hans-Gert Pöttering házelnöknek, hogy az EP túlnyomó többségének
reagálásából leszűrhető az állásfoglalás az ilyen megnyilvánulásokkal szemben.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek