hetilap

Mint azt a Fidelitasnál tett keddi látogatása során a kormányfő kifejtette, továbbra is tandíjellenes marad, utalva ezzel arra, hogy az állam tandíj helyett kedvezményes kölcsönnel, a Diákhitel 2-vel biztosítja azt, hogy a szegényebbek is továbbtanulhassanak. Újfent kitért a használhatatlan diplomákra is, szerinte a fiatalok emiatt kényszerülnek külföldre boldogulást keresni, ám 5-6 év múlva tömegével fognak hazatérni prosperáló szülőhazájukba. Előrevetítette azt is, hogy a felvételi ponthatárok világossá teszik majd a kormány számára, mely egyetemeket kerülik a fiatalok, s ezeket a kormány sem fogja támogatni a jövőben. Mondta a miniszterelnök mindezt annak ellenére, hogy a tények nem igazolják az elhangzottakat: a KSH adatai szerint a diplomások körében a leg­alacsonyabb a munkanélküliség (4%),
a TÁRKI adatai alapján leginkább a vidéki, érettségizett fiatalok akarnak külföldre menni, s az idei ponthatárokat nem annyira a felvételizők „divatorientált” igényei, hanem a kabinet ezzel deklaráltan szembemenő keretszámai határozták meg.    
A felvételikkel kapcsolatban a két legneuralgikusabb pontot kezdettől a központilag meghatározott keretszámok és a hallgatói szerződés ügye jelenti. Az „állami” férőhelyek csökkentése 51 ezerről 33 ezerre, valamint a röghöz kötő hallgatói szerződés egyértelműen közrejátszottak abban, hogy idén a tavalyi 141 ezer helyett csak 110 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba – ellenzéki politikusok szerint a szegényebbek idén eleve távol maradtak. Ilyen mérvű visszaesésre Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Egyesületének elnöke szerint az utóbbi évtizedekben nem volt példa. A felvi.hu friss adatai alapján közel 80 ezren jutottak be idén a felsőoktatásba, 17 ezerrel kevesebben, mint tavaly, s kétharmaduk állami finanszírozású. A műszaki területre jelentkeztek a legtöbben, míg tavaly a gazdaságtudományi képzések voltak a legnépszerűbbek. A legmagasabb bejutási pontérték idén is a Corvinus Egyetemen volt, akár 15-szörös túljelentkezéssel kombinálva, míg a minimális 240 ponttal is könnyen be lehetett jutni állami finanszírozású műszaki képzésekre, ahová a jelentkezők 80-90 százalékát fel is vették. Az még nem egyértelmű, hogy szeptemberben hányan fognak beiratkozni a felsőoktatásba, már csak azért sem, mert sokan párhuzamosan külföldi intézményekbe is jelentkeztek, és hátravannak még a pótfelvételik.
A felvételi eredmények megjelenésének reggelén az alapvető jogok biztosa azt indítványozta, hogy a kormány vonja vissza a felsőoktatásban felvehető, államilag támogatott hallgatói létszámkeretről szóló határozatát. „A vizsgálat feltárta, hogy a jogalkotó nem tartotta be a jelenleg hatályos felsőoktatási törvény rendelkezéseit, a létszámkeret előző évhez viszonyított plusz-mínusz 10 százalékos változást engedélyező, illetve korlátozó garanciális szabályát. Ezt az ombudsman kérdésére az oktatásért felelős államtitkár is elismerte, ugyanakkor ezzel összefüggésben a kormány stratégiai céljainak megvalósítására hivatkozott. Az Alaptörvény külön is rögzíti, hogy a jogszabályok mindenkire, így az állami szervekre nézve is kötelezőek” – áll az ombudsman közleményében.
A legkirívóbb döntés a gazdaságtudományok 95 százalékos, a jogászok 88 százalékos és a bölcsészek 34 százalékos férőhelycsökkentése volt.
Az oktatásügyi államtitkárság válaszközleményében a hatályos törvényre hivatkozott, miszerint „nem kell a létszámkorlátozást alkalmazni, amennyiben a döntéshozatal évében benyújtott jelentkezések számának előző évhez viszonyított változása meghaladja a tíz százalékot”. Tehát azért törvényes a kormány döntése, mert azt januárig elodázták.
Egy szakértő lapunknak megerősítette: a kormány előzetes döntése nem igazolható az utólagos felvételi adatokkal. A hatályos felsőoktatási törvény szerint a kormány mindig az esedékesség évét megelőző évben kell, hogy megállapítsa az új létszámkeretet, mégpedig a döntéshozatal évében és az azt megelőző évben benyújtott jelentkezések száma alapján. Így az idei létszámkereteket eleve nem januárban, hanem tavaly kellett volna meghatározni, de mindenképpen a meglévő, azaz tavalyi és tavalyelőtti jelentkezési adatok alapján.
A 2011-es és 2010-es év jelentkezési adatai között nem volt 10 százaléknál nagyobb az eltérés, így az idei keretszámok sem változhattak volna többel.
Megkérdeztük az államtitkárságot, szerinte miért nem jogsértő a 10 százaléknál nagyobb változtatás? Lapunknak adott válaszukból az derül ki, hogy a kormány eleve nagy visszaesést tervezett a jelentkezések idei számában, ám ha a kívántnál több jelentkező lett volna, akkor utólag kibővítették volna a keretszámokat. „A 2012. januári döntés óta jeleztük, hogy a keretszámokat a jelentkezési adatok tükrében korrigáljuk majd. Ez arra az esetre is fennállt, ha a hatályos felsőoktatási törvény (53. paragrafus 7. bekezdés) alapján a jelentke­zési szám csökkenése nem igazolja vissza a kormány januári döntésének jog­alapját a 10 százaléknál nagyobb csök­kentésre. 2012-ben döntött a kormány a keretszámokról prognózisok alapján, ez a jelentkezési számokra is vonatkozott, amelyek visszaigazolták a dön­tés jogszerűségét. Igaz, hogy amennyiben a kormány 2011-ben döntött volna, úgy a 2010–2011-es jelentkezési adatok változási arányát kellett volna figyelembe venni. Véleményünk szerint a szaktárca jogi álláspontja a törvény értelmezési kereteibe belefér” – fogalmazott az államtitkárság. 
Az LMP szakpolitikusa üdvözölte, de megkésettnek tartotta az ombudsmani lépést, amely az idei keretszámokra már nem bírhat hatással – jóllehet a körülményekhez képest rekordidő alatt zajlott le az ombudsmani vizsgálat.
Jelen állás szerint az államilag finanszírozott és a részfinanszírozású hallgatók a szeptemberi beiratkozáskor kötelesek lesznek aláírni az „ösztöndíjszerződést”, amelyben elkötelezik magukat arra, hogy a képzési idő másfélszerese alatt elvégzik tanulmányaikat, s az azt követő húsz évben a képzési idejük kétszeresét itthon dolgozzák le, máskülönben képzésük költségét kamatostul kell visszafizetniük az államnak. A HÖOK emiatt tavasszal többek között az alapjogi ombudsmanhoz és az Európai Bizottsághoz (EB) fordult. Szabó Máté alapjogi ombudsman indítványa nyomán az AB határozatban mondta ki: mivel a hazai munkavégzés kötelezettsége aránytalan mértékben korlátozza a végzettek alapvető jogait, így az önrendelkezési jogát, a munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jogát, valamint a munkaerő szabad áramlására vonatkozó uniós alapelvet, ezért a hallgatói szerződéseket nem kormányrendeletben, hanem törvényben kell szabályozni. A parlament július közepén megszavazta ugyan a felsőoktatási törvény szükséges módosítását, de a tartalmi kifogásokkal nem foglalkozott.
„Szeptember 1-ig érdemi változás nem nagyon várható a hallgatói szerződések ügyében. Ha a kormányzat ragaszkodik is az ösztöndíjszerződéshez, bízunk abban, hogy az AB és az EB folytatólagosan fel fog lépni ez ügyben. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni az ombudsman súlyos tartalmi kifogásait” – mondta el lapunknak Nagy Dávid, a HÖOK elnöke.  Utalt arra is: az EB akkor tud eljárni, amikor a szerződés már hatályba lépett, volt már ilyenre példa Németországban is, ahol egy hasonló korlátozó szerződést az EB érvénytelenített.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek