hetilap

Az Együtt 2014 szakpolitikai kérdésekben egyelőre nem akar egyeztetni, magyarázta Bajnai Gordon, mert az ilyen tárgyalások inkább koalíciós tárgyalásnak tekinthetőek, és ezekkel még fél évet várnak.
A Hetek ugyanakkor úgy értesült, hogy az Együtt 2014 azért sem akar folyamatosan egyeztetni, mert nem akar „elkopni”: Bajnai Gordon színre lépését követően, október végén egyfajta csodaváró hangulat alakult ki, az első közvélemény-kutatás a legerősebb ellenzéki erőnek hozta ki az Együtt 2014-et, azóta viszont visszaesett a támogatottsága. Egyes vélemények szerint az MSZP azért is állt a hosszú tárgyalássorozat élére, mert azzal számol, hogy ennek során tovább amortizálódna az Együtt 2014 népszerűsége, aminek – többek között – a közös miniszterelnök-jelölt állításánál kiemelt jelentősége lesz.
Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Egyesület alelnöke nem kívánta kommentálni a fenti gondolatsort. A Hetek kérdésére azt mondta, ők az MSZP hivatalos álláspontját veszik alapul, mely szerint a szocialisták is közös ellenzéki jelöltállításban gondolkodnak.
Az Együtt 2014 számára prioritás a közjogi kérdések tisztázása, ezért az
ezzel kapcsolatos január 2-ai, illetve az e hét szerdai egyeztetésen részt vettek a mozgalom képviselői: a tanácskozás többi résztvevőjét elfogadják partnerként, ám szakpolitikai kérdésekben már csak azokkal a szervezetekkel akarnak tárgyalni, akikről rövid időn belül kiderül – azon túl, hogy a közjogi kérdésekben egyetértenek –, hogy valós társadalmi bázissal rendelkeznek, – magyarázta Szigetvári. Nos, jelen állás szerint a közjogi egyeztetésen részt vevő szervezetek közül a Schmuck Andor vezette Szociáldemokrata Pártról, az Árok Kornél-féle SZEM-ről, Kuncze Gábor liberális egyesületéről, illetve Ungár Klára liberális pártjáról nem mondható el a „jelentős társadalmi támogatottság” mint ismérv.
A gazdaságpolitikai egyeztetésekkel kapcsolatban Szigetvári emlékeztetett rá, hogy programjaikat olyan szakemberek készítik, mint Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, Felcsuti Péter, a Bankszövetség volt elnöke, illetve az első Orbán-kormány pénzügyminiszter-jelöltje, Urbán László. Oszkó és a Bajnai-kormány a realitások talaján állva hozta meg a csőd elkerüléséhez szükséges gazdaságpolitikai döntéseket: ennek fényében kérdés, hogy milyen politikai haszonnal járhatna, ha hasonló őszinteséggel arról vitáznának a választásokig, hogy a rossz gazdasági helyzet miatt most sincs elosztogatni való pénz.  
Az ellenzék gazdaságpolitikai elképzeléseiről tudható kevés konkrétum egyike az, hogy az MSZP, a DK, az – eddig a tárgyalásokról távol maradó, de szintén kormányváltásban érdekelt – LMP és az Együtt 2014 is eltörölné az egykulcsos adórendszert, és úgy változtatna, hogy szűküljön a jövedelmi olló. A Fidesz akár ki is használhatja a tervet, amennyiben eléri, hogy a jelenlegi adórendszer nyertesei forintosítani tudják, mennyit veszítenének egy új, baloldali kormánnyal.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek