hetilap

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter több, felhábo­rodást kiváltó kitüntetést is kiosztott március 15-e alkalmából: a cigány- és Izrael-ellenes megnyilvánulásairól ismert Szaniszló Ferenc újságíró Táncsics-díjat, a Jobbik házi zenekarát, Kárpátia zenekart vezető Petrás János a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatát, míg a Jézus zsidó származását tagadó Bakay Kornél régész Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át.
Szaniszló kitüntetéséről március 14-én dél körül láttak napvilágot az első híradások. Ő maga azt nyilatkozta, Táncsics-díja „bizonyítja, hogy sajtószabadság van Magyarországon, és hogy szép lassan helyreáll a médiaegyensúly a kitüntetések területén is”. A kitüntetés óriási felháborodást okozott a sajtószakmában: Németh Péter, a Népszava főszerkesztője még aznap bejelentette, hogy visszaadja a saját, 1995-ben kapott Táncsics-díját. Németh indoklásul kifejtette: elfogadhatatlan, hogy olyan valakivel legyen egy sorban, akinek szinte egyetlen gondolatával sem tud egyetérteni. „Természetesen nem a nézetkülönbségekről van szó, hanem azokról a taszító eszmékről, amelyeket folyamatosan hirdet a műsoraiban. Ezt a nehéz döntést azért hoztam meg, mert semmilyen módon nem akarok azonos lapon szerepelni egy ilyen emberrel” – indokolta lépését Németh.
Szaniszló az Echo TV-n sugárzott műsoraiban – többek között – cigányterrorizmusról és a cigányokat bátorító „náci liberálisokról” értekezett, akiknek egyetlen céljuk, hogy az „ingyenélő emberszabásúakat a magyarokra uszítsák”. Fenti kijelentései miatt a Médiatanács 2011-ben félmillió forintra bírságolta az Echo TV-t. Szaniszló emellett összeesküvés-elméleteivel tűnt fel a média egén: egyszer azt mondta, hogy a kolontári vörösiszap-katasztrófát az IMF idézte elő, és NATO-gépekkel bombázták a tározót, az osztrák szélsőjobbos Jörg Haider pedig nem autóbalesetben hunyt el, hanem robotrepülő végzett vele. Idén januárban egy megbízható bolgár látnokasszonyt idézett műsorában, aki megjövendölte, hogy 2115-ben az idegenek a magyarokon keresztül veszik fel a kapcsolatot az emberiséggel.
Németh Pétert követően újabb 11 korábbi kitüntetett médiaszemélyiség, köztük Rangos Katalin és Bolgár György szerkesztő-riporterek, Vince Mátyás, az MTI volt elnöke és Horváth Zoltán, a HVG korábbi főszerkesztő-helyettese is bejelentette, hogy visszaadja Táncsics-díját. Mindeköz­ben világlapok számoltak be a „szélsőjobbos” újságíró állami elismeréséről.   
Balog Zoltán még aznap reagált a fejleményekre: a távirati irodához eljuttatott közleményben azt írta: „Március 15-e alkalmából egy újságírói szervezet javaslatára Táncsics Mihály-díjat adományoztam Szaniszló Ferenc újságírónak. Ezt a döntést úgy hoztam meg, hogy nem volt tudomásom a korábban komoly szakmai színvonalon dolgozó külpolitikai szerkesztő és újságíró elmúlt időszakban tett, az emberi méltóságot sértő nyilatkozatairól. Ezek mind személyes hitvallásommal, mind a kormány értékrendjével összeegyeztethetetlenek. Ezen nézetek ismeretében nem fogadtam volna el az elém terjesztett javaslatot. Mivel a jogszabályok nem teszik lehetővé a kitüntetések és díjak visszavonását, így csak sajnálatomat tudom kifejezni a rossz döntés miatt.”
Balogot nem várt helyről cáfolták meg: a kormányközeli Heti Válasz internetes oldalán március 18-án közölte: „Mellélőttek, akik a Táncsics Mihály-díjra javaslatot tevő kuratóriumot bírálták az elmúlt napokban a rasszista megjegyzéseivel hírhedtté vált Szaniszló Ferenc kitüntetése miatt: a bizottság félreérthetetlenül jelezte az emberi erőforrások miniszterének, hogy nem támogatja az Echo TV műsorvezetőjének díjazását.” A cikk a bizottság elnökét, Osztovits Ágnest idézte – Osztovits egyébként a lap főmunkatársa –, aki aláírásával hitelesítette a Szaniszlót nem ajánló jegyzőkönyvet. Szaniszlót egyébként a jobboldalinak elkönyvelt Magyar Újságírók Közössége terjesztette fel a díjra, de a bizottság előtt épp Osztovits érvelt amellett, hogy az újságíró által képviselt zűrzavaros gondolkodás és téveszmék méltatlanná teszik az elismerésre.
Hétfőn az Index megtudta, Halász János kulturális államtitkár javasolta Balognak, hogy a felterjesztett, de elutasított Szaniszlót is tüntesse ki. Ettől azonban nem nyugodtak meg a kedélyek, sőt. Az MSZP képviselői kifejtették, hogy ha a kormány képes rövid idő alatt négyszer is módosítani a „gránitszilárdságú” alaptörvényen, akkor kétharmados többséggel a háta mögött bizonyára képes lenne megtalálni a módját, hogy visszavegye Szaniszló Táncsics-díját. Még ugyanaznap Izrael budapesti nagykövete, Ilan Mor is a kitüntetés visszavételére szólított fel, majd kedden ugyanezt tette az USA budapesti nagykövete, Eleni Tsakopoulos Kounalakis. „Rendkívül sajnálatos, hogy a kormány még nem találta meg a módját annak, hogy visszavonja ezt a nyugtalanító kitüntetést” – írta közleményében az amerikai nagykövet, majd a közelmúltban a cigánysággal kapcsolatos publicisztikájával botrányt kavaró Bayer Zsoltra utalva hozzátette: „olyan egyének kitüntetése, akik az intolerancia mellett állnak ki, párosulva azzal, hogy a kormány elmulasztotta határozot­tan elítélni saját politikai pártja egyik alapító tagjának rasszista megjegyzéseit, árnyékot vet a kormány által tett pozitív lépésekre, amelyekkel a rasszizmus és a gyűlöletbeszéd ellen küzd”.
Szaniszló kitüntetése egyébként a Fidesz­ben is megosztást hozott létre, legalábbis erre utal az egyik alapító, Deutsch Tamás Twitter-bejegyzése: „Vonják vissza ennek a szaniszló nevű elmeháborodott zsebnyilasnak a díját! Lécci, lécci, lécci!” – írta Deutsch kedden a mikroblogján.
Úgy tűnik, a szélesedő tiltakozás nem maradt hatástalan: Balog Zoltán kedd este újabb közleményt adott ki, melyben megkérte Szaniszlót, adja vissza a díjat: „Döntésemmel elsősorban azt a munkát szándékoztam elismerni, melyet külpolitikai újságíróként végzett, amikor az egykori szovjet térségből és a balkáni háborúról tudósított. A döntés meghozatalát követően értesültem azokról, az elmúlt években tett kijelentéseiről, melyekkel nem tudok azonosulni, mert szemben állnak az általam és a Kormány által képviselt értékekkel. Rossz döntésemet a nyilvánosság előtt is rögtön beláttam. Más eszközöm nem lévén, ezúton kérem arra, szíveskedjen visszaadni az Önnek általam, tévedésből megítélt Táncsics-díjat. Bízom bölcs döntésében.”
Balog történelmi kérését történelmi esemény követte az Echo TV-n: szerdán rendkívüli Világpanorámát sugároztak, melyben Szaniszló válaszolt Balognak.
Mint elmondta, őt már a kilencvenes években feljelentgették, amikor a délszláv háborúról tudósított, pedig akkor még nem leplezte le a „háttérhatalmakat”. Szaniszló emlékeztetett rá, hogy miután a „liberók” és a szocik kérése ellenére leadta Chrudinák Alajos Izrael-ellenes anyagát, eltávolították a köztévétől. Később a Duna tévétől távolították el, de már megszokta, hogy „kinyírják”. Később kiszorult a Metróból – a Metro című ingyenes lapból –, állítása szerint megint a liberálisok miatt. Szaniszlót már 2010-ben felterjesztették Táncsics-díjra, ám nem kapta meg, bár egy „szocitól” nem is vette volna át. Szaniszló végül a „globális háttérhatalom” leleplezése miatti bosszúnak minősítette a díj visszaadására vonatkozó kérést, majd visszautasította, hogy rasszista, szélsőséges és antiszemita volna.
Végül kijelentette: nem hagyhatja, hogy kitüntetése miatt Magyarország súlyos nyomás alatt maradjon, hogy hazáját megfojtsák, ezért lemond a Táncsics-díjról. A műsorvezető üzent az USA-nak, Izraelnek, Németországnak, Franciaországnak és a magyar kormánynak. Csupán azt nem fejtette ki, kiket takar a „globális háttérhatalom” kifejezés.

Bakay & Petrás, a két ráadás

Még meg sem született Szaniszló válasza, a sajtó máris a két további botrányt kiváltó díjazottra irányította a figyelmet: Bakay Kornél (kis képünkön) neve 2003-ban tűnt fel a hírekben, amikor olyan Szálasi-kiállítást rendezett Sopronban, amit a nemzetvesztő nyilasvezér iránti elfogultság miatt be kellett zárni. Bakay 1994-ben és 2002-ben is a MIÉP színeiben indult a parlamenti választásokon. Kétségbe vonja a Dávid és Salamon által vezetett ókori zsidó állam létezését, Jézus Krisztust nem zsidónak, hanem párthusnak véli, miközben a középkori rabszolga-kereskedelmet a zsidóknak tulajdonítja.
 A március 15-e kapcsán kitüntetettek sorát növeli Petrás János, a Kárpátia nevű zenekar énekese. A Jobbik-közeli banda lakodalmas rockot játszik – saját megfogalmazásuk szerint ez „nemzeti rock” – időnként népzenei elemekkel keverve: Pálinka című slágerükben a torzított gitárokat citerával és dorombbal súlyosbítják, a valódi kínt azonban a szöveg jelenti. A szerzemény mondandója: a magyar pálinka – tekintet nélkül arra, hogy szilva, barack, esetleg cseresznye az alapja – páratlan, továbbá erős, mint a háromszor varrt csizma szára, „amiben bemasírozunk Kolozsvárra”.
A Kárpátia írta a Magyar Gárda indulóját, és ők voltak a tavalyi Jobbik-majális egyik fő attrakciója. A zenekar tagjai idén együtt vettek részt a „Kitörés napi emléktúrán” Novák Előd Jobbik-alelnökkel és Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselővel. Hogy Petrás ezek közül melyikkel szolgált rá a kitüntetésre, az homályban maradt.   
Részlet a Fegyver a kézben című Kárpátia-szerzeményből:
Keserű a szolgák földje, szűk a koporsó, / Törj át a túlra ez a harc az utolsó!
Fegyver a kézben és indulj hát, / Az ellen barikádján törjünk át,
Fegyver a kézben és indulj hát, / Győzni fogunk, csak kitartás!
És hogyha az égen száz villám cikáz / E szép hazára Gárdista vigyáz.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek