A Budapesti Nyomozó Ügyészség a héten háborús bűntett vádjával nyújtotta be a vádiratát Csatáry László ellen a Fővárosi Törvényszékhez. Eszerint Csatáry a magyar királyi rendőrség hivatásos tagjaként 1944 májusának elejétől volt a Magyar Királysághoz visszacsatolt Kassa internáló-, illetőleg gyűjtőtáborának elöljárója. Ezt megelőzően ide gyűjtötték össze a kassai, illetve környékbeli zsidóság túlnyomó többségét, mintegy 12 ezer főt. A vádlott 1944. május hónapban – pontosabban meg nem határozható időben – puszta kézzel, és a nála lévő kutyakorbáccsal rendszeresen, minden különösebb indok nélkül verte, bántalmazta az internáltakat nemre, korra és egészségi állapotra tekintet nélkül – olvasható a vádhatóság közlésében.
A tábor lakóit 1944. május közepe és június eleje közötti időben, tehervagonokba zsúfolva különböző, a németek által megszállt területeken lévő koncentrációs táborokba – legtöbbjüket Auschwitzba – deportálták, ebben Csatáry tevékenyen közreműködött. Az egyik transzport elindítását megelőzően, 1944. június 2. napján a deportálandók közé tartozó egyik személy kifejezett kérése ellenére megtiltotta, hogy a telezsúfolt, ablaktalan tehervagonokon az abban tartózkodók amúgy is embertelen körülményeinek megkönnyítése érdekében ablakokat vágjanak. A vádlott cselekményeivel szándékosan segítséget nyújtott a Kassáról a németek által megszállt területeken lévő koncentrációs táborokba deportált zsidók sérelmére elkövetett törvénytelen kivégzésekhez és kínzásokhoz is – írja a vád. Mivel kiemelt ügyről van szó, a bíróságnak három hónapon belül ki kell tűznie az első tárgyalást.
Eközben Szlovákiában július 19-én a kassai kerületi bíróságnak már csak Csatáry László büntetése, az életfogytig tartó szabadságvesztés letöltésének módjáról kell döntenie. Ugyanez a bíróság ugyanis márciusban életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatta a népbíróság 1948-ban Csatáry László ellen „fasiszta megszállás és kollaboráció” miatt hozott halálos ítéletét. A népbírósági ítélet átminősítése ellen Csatáry panasszal élt a szlovák legfelsőbb bíróságnál, ám azt a testület elutasította.
Az üggyel kapcsolatos további lépésekről, így Csatáry László kiadatásának – pontosabban átadásának – esetleges kérelmezéséről is a kassai bíróság hozhat majd döntést. Amennyiben ez meg is történne, erősen kétséges, hogy Magyarország helyt ad a kérésnek. Ugyanis – mint Gellért Ádám nemzetközi büntetőjogász a Heteknek elmondta – magyar állampolgárok jogerős ítélet esetén sem adhatók át másik államnak – a büntetést itthon kell leülniük.
A jogilag meglehetősen bonyolult ügyben felmerül egy másik probléma is, nevezetesen, hogy az EU Alapjogi Chartája tiltja a kettős eljárást, vagyis ugyanazon tényállás alapján nem lehet két országban bíróság elé állítani valakit. Gellért Ádám ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, a szlovák ítélet alapja egy annak idején általánosságban megfogalmazott vád, illetve az arra alapozott, egy nap alatt meghozott népbírósági verdikt volt. A magyar vádirat azonban sokkal részletesebb, és számos konkrétumot tartalmaz.
Egyébként Csatáryval szemben Szlovákiában zajlik egy másik per is az 1944 októberében elkövetett cselekményei kapcsán. Ez tovább bonyolítja azt a kérdést, hogy amennyiben a magyar bíróság is meghozza az ítéletét, Csatáry vajon hogyan fogja letölteni a büntetéseit. Gellért Ádám a bírósági gyakorlat alapján valószínűnek tartja, hogy egészségügyi okok miatt végül nem kell rácsok mögé vonulnia az egykori gettóparancsnoknak.
2013. 06. 21. (XVII/25)
