A diplomáciai tevékenység egyik fontos eleme az információcsere, a kérdés az, hogy legális vagy illegális módon történik, kezdte a Kovács Béla-ügy értékelését a Heteknek Földi László, az Információs Hivatal – a hírszerzés – egykori műveleti igazgatója. A kormányhoz közelálló Magyar Nemzet azt írta, a jobbikos Kovácsot azzal gyanúsítják, hogy az Európai Unió intézményei ellen kémkedett Oroszország javára. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH – a polgári kémelhárítás) szerint Kovács rendszeresen találkozott orosz diplomatákkal, és havonta utazott Moszkvába. Az ügyészség ezek alapján kérte Kovács európai parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését, hogy bíróság elé állíthassa. Azt is közölték, hogy a gyanú szerint a terhére rótt cselekményekért 2–8 év börtön fenyegeti.
De vajon hol húzódik a lobbizás és a kémkedés határa? Nem illegális, ha például egy „fecsegő” diplomata egyoldalúan információt szolgáltat illetéktelen partnernek, de ezt nem ellenszolgáltatás fejében teszi, mondta Földi László, és azt is hozzá tette, még az sem kémkedés, ha valaki tudatosan, meggyőződésből ad át titkokat illetéktelen partnerének: „Ez titoksértés, és akkor is csak az, ha ellenszolgáltatás fejében teszi.” Kémkedésről akkor beszélhetünk, ha a „minősített”, azaz titkos információ átadása tudatos, idegen érdekeket szolgál, az elkövető tisztában van vele, hogy sérti saját országa érdekeit, ráadásul tevékenységét rejtve, konspiráltan végzi, magyarázta Földi.
A Hetek értesülései szerint Kovács esetében a fenti kritériumrendszer hiányosan teljesül: kapcsolatban állhatott volt KGB-ügynökkel, konspirált módon találkozhattak, ám nem adott át „minősített” információkat.
2014. 05. 23. (XVIII/21)
