Orbán Viktornak sikerült egy olyan pozíciót elfoglalni, hogy miközben a fejlesztési pénzeknek köszönhetően kormánya haszonélvezője az uniós tagságnak, a Brüsszellel szembeni kritikájával, a „szabadságharcával” ügyesen hat a magyaroknak oly fontos nemzeti identitásra is. Önök képesek ezzel felvenni a versenyt?
– Magyarországon a függetlenség és a nemzeti identitás kérdése az ötvenéves kommunista rezsim miatt kulcskérdés lett a rendszerváltás után. Ezt természetes igénynek tartom. Az is természetes, hogy a nemzeti hovatartozás igényére a pártok igyekeznek politikai imázst építeni. Számomra nem kérdés, hogy a rendszerváltás óta a magyarországi pártok mindegyike jól képviselte-e ezt az identitást. A magyar polgárok közösségéből való kirekesztés, amelyet a Fidesz jó pár év óta elindított, politikai hergelés és tudatos hazugság, ami a magyar társadalom szándékos megosztására törekszik. Ez veszélyes és káros.
Nekem meggyőződésem, hogy Magyarország a történelme során soha nem volt annyira szabad, mint a rendszerváltást követően, és különösképpen az uniós tagság óta. Veszélyes, hogy a politikai pártok közül a Fidesz és a Jobbik is szembeállítja a magyarságot az európai identitással, illetve megkérdőjelezik a rendszerváltás elévülhetetlen demokratikus erényeit és eredményeit.
Mégis a választás eredményei kapcsán azt lehet mondani, hogy működik az a toposz, hogy Orbán Viktor védte meg Magyarországot a brüsszeli bürokraták és nagy nemzetközi multik „kizsákmányolásától”. Míg a magyar baloldal Kövér László szerint minimum hazaáruló és – a visszafogottabb jobboldali politikusok szerint – szervilis volt a Brüsszellel való alkukban.
– Szerintem ez nyilvánvaló félrevezetés. Új tagországként 2004 óta Magyarország egy tanulási folyamaton esett át. Az unió egy bonyolult és összetett struktúra, ahol időbe telt elsajátítani a magyar szempontok sikeres képviseletét. Én 1996-ban kezdtem dolgozni az Európa Tanácsnál, kellett egy kis idő, amíg átláttam annak a sokkultúrájú intézményrendszernek a működési mechanizmusait. Nagyon sok, nemcsak nemzeti, hanem más, partikuláris érdeket igyekszik az uniós rendszer kezelni. A magyar politikusok és intézmények is átestek ezen a tanulási folyamaton. Ezzel párhuzamosan a kezdetektől részt vettünk az unió működésének reformjában, miközben rengeteget profitáltunk a tagságunkból. Soha a magyarok ilyen szabadon és nagy számban nem utazhattak és vállalhattak munkát, vagy tanulhattak Európában, mint a csatlakozást követően. Ez történelmi siker. Emellett fejlesztési eurómilliók érkeznek az országba. Sehol a világban nincs olyan szolidaritás, mint Európában, ahol a fejlettebb tagállamok jelentős összegeket fordítanak a szegényebb régiók felzárkóztatására. Bőven volna mit ünnepelnünk, de ehelyett a jobboldal részéről folyamatos hazudozás zajlik Brüsszelről. Károsnak tartom az Európával való hadakozást, mert az szembe megy az együttműködés kultúrájával, amelyre az uniós politikai kultúra épül. A harcias kakaskodás csak kirekeszt bennünket a nyugatos, demokratikus és fejlett világból.
Ha a Jobbik, illetve a Fidesz támogatottságát nézzük, akkor az ön által elmondottak ellenére nagy táborral rendelkezik Magyarországon az előbbiek körében EU-szkepticizmus, illetve az utóbbiak esetében az EU-kritikusság.
– Szerintem sem a Fidesz, sem a Jobbik választási eredménye nem az Európa-politikájuk következménye. A Jobbik malmára inkább a vidéken tapasztalható szegénység és kilátástalanság, míg a Fideszére a rezsiblabla és a magyar baloldal gyengesége, az alternatíva hiánya hajthatta a vizet. Mindkét párt Európa-politikáját álságosnak tartom, mert miközben benne ülnek a tutiban, meggazdagodnak a fejlesztési pénzekből, és felveszik az uniós juttatásokat, addig abban versenyeznek, hogy melyikük tudja jobban gyalázni Brüsszelt. A Fidesz ebben még sunyibb, hiszen maguk is tudják, hogy a teljesítményhiányos magyar gazdaságban ma csak az uniós eurómilliókból folynak fejlesztések. Minden út, óvoda, iskola EU-pénzből épül itt. Miközben a sztori részesei és haszon-élvezői, addig ahol lehet, feketítik Brüsszelt. Én ezt a hazugságáradatot morális és politikai
értelemben is megvetem.
Ön melyik oldalon áll: Egyesült Európai Államok vagy Nemzetek Európája?
– Amióta az Európai Unió létezik, nem volt Európában háború. Az unió rendkívüli szervezet, de nem lesz belőle sosem Európai Egyesült Államok. Ez egy leegyszerűsített kérdésfelvetés. Az Egyesült Államok történelme, etnikai összetétele gyökeresen eltér Európától. Sokat foglalkoztam az európai identitással, mindig is izgatott ez a kérdés. Ha lehet valamit mondani az európai identitásról, az a szabadság és a valódi demokrácia iránti vágy, illetve a sokkultúrájúság. Nekünk ez utóbbi miatt sem érdemes olyan intézményrendszerben gondolkodni, amelyet az Egyesült Államok kialakított. Az unió soha nem akarta, hogy az európai nemzeti identitások és nyelvek eltűnjenek. Aki ismeri a jelenlegi brüsszeli folyamatokat, az tudja, hogy ez nem igaz. A Jobbik vagy a Fidesz politikusai is hazudnak, mikor ezt állítják. Az uniós egységesülési folyamat arról szól, hogy milyen újabb politikákat emelünk be a közös rendszerbe annak érdekében, hogy hatékonyabb és eredményesebb legyen a fejlődés.
Ön minek tulajdonítja, hogy az európai parlamenti választáson jóval alacsonyabb a részvétel, mint az országgyűlési választásokon? Miért nem mozgatja meg az embereket ez a kérdés?
– Ez az európai vezetőket is évek óta foglalkoztatja. Ha az Európai Parlament jogosítványrendszere megerősödik, akkor lehet, hogy fontosabbá válnak ezek a szavazások. Ha az emberek úgy érzik, nagyobb a tét a saját életüket illetően, akkor majd többen szavaznak. Szerintem az eddigi magyar európai képviselők halovány munkáját is minősíti, hogy nincs akkora érdeklődés az unió körül, mint amennyire fontos ez a kérdés.
Az Együtt-PM számára mi a tét a választáson?
– Ha egy párt képviseltetni tudja magát az Európai Parlamentben, az nagyobb rálátással és befolyással rendelkezik az európai politikai folyamatokra, és ez fontos. Ezen felül számunkra ez lesz az első olyan választás, melyen a másfél éves pártunk önállóan méretteti meg magát. Mivel az ellenzéki összefogás nem volt sikeres az országgyűlési választáson, ezért a mostani eredmény számunkra kiemelt jelentőségű lesz. Egy új ellenzéki politikai irányt és új politikusokat szeretnénk felmutatni.
Egy rossz szereplés a mozgalom, illetve az Ön vagy Bajnai Gordon politikai szerepvállalásának a végét jelentené?
– Ezt nem hiszem. Az Együtt-PM Szövetség annál már stabilabb, hogy ezen múljon a jövője. Én egyértelműen hosszútávra készültem, mikor másfél éve újra beszálltam a politikába.
2014. 05. 23. (XVIII/21)
