Mielőtt a szakmai részletekre rátérnénk, egy általánosabb kérdés: reálisnak tartja azokat a magyarázatokat, amelyek szerint Paks II. ügye azért kavart ekkora port, mert be van ágyazva a Nyugat és a Kelet között újraéledő hidegháború kontextusába?
– A kérdés 2013 decemberében eldőlt, amikor Magyarország notifikálta (egy úgynevezett notifikációs jegyzékben ismertette Brüsszellel) a magyar–orosz szerződés tervezetét, majd miután az EU-tól zöld utat kapott, 2014. január 14-én aláírta azt az orosz kormánnyal. Ekkor Janukovics még hatalmon volt, föl sem merült a krími és kelet-ukrajnai válság, szó sem volt még szankciókról. Nem hozható összefüggésbe a 2013-2014 fordulóján hozott magyar döntés a később, 2014 márciusától kibontakozó orosz–ukrán konfliktussal, majd a nemzetközi szankciókkal. Én nem fogalmaznék úgy, hogy a Paks II. ügye nagy „port kavart”, azt mondanám inkább, hogy az ügy a fontosságának megfelelő figyelmet kapott.
Nem lett volna célravezető a teljes transzparencia a megvalósíthatósági tanulmányoktól kezdve a majdani alvállalkozókig? A rendszeresen hivatkozott finn példához képest jóval kevesebbet tudhatunk a tervezett projektről.
2015. 04. 10. (XIX/15)
