hetilap

Április 3-án válassza a Heteket! Videós elemzések, helyszíni tudósítások, élő hírfolyam – kövesse velünk a választási eredményeket vasárnap!

Mint Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke a Hit Rádióban elmondta, 2019-ben teljesen hasonló módon, az európai parlamenti választás kampányfinisében az ő oldalát tiltotta le a Facebook, ami akkor a párt legfontosabb médiafelülete volt, tavaly pedig egyszer már a Mi Hazánk oldalát is „bannolták”. „Lehetetlen nem észrevenni mindebben a tendenciát, nyilvánvalóan politikai döntésről van szó. Ráadásul nemcsak a Mi Hazánk Mozgalom Facebook-oldalát törölték, hanem az összes olyan tagunk privát profilját is, akinek adminisztrátori joga volt az oldalhoz” – mondta Toroczkai. A pártelnök egyébként a saját oldalának letiltása miatt pert indított a Facebook ellen, százmilliós kártérítést és az oldal visszaállítását követelve – az elsőfokú ítéletet a napokban hirdetik ki.

Toroczkai kiemelte: sem homofób, sem cigányellenes posztjaik nem voltak, hiszen a tartalomkészítés során már annyira óvatosak, hogy például az ő nevét sem írják le a posztokban.

„Nyilván beszélünk arról, hogy az egy férfi és egy nő kapcsolata a normális, és a házasság célja a gyermekáldás, minden egyebet devianciának tartunk. Egyébként mindenkinek magánügye, hogy hogyan éli a szexuális életét, de azt, hogy ebből ilyen politikai propagandát és háborút csinálnak, azt elutasítjuk. Erről persze a Facebookon nem írhatunk, mert cenzúra van, és öncenzúrát alkalmazunk”

– magyarázta Toroczkai a Hit Rádiónak adott interjújában.

Tavaly egy másik jobboldali véleményvezér, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, volt jobbikos képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének 20 ezer követővel rendelkező oldalát is letiltotta a Facebook. Mint a Heteknek elmondta, a Pride felvonulással kapcsolatban osztott meg egy cikket tavaly nyáron, amelyben nem volt semmi gyalázkodás – ennek ellenére az oldala a mai napig nem elérhető, ügyvédi felszólítására választ sem kapott.

„Ez a jelenség egy egészen döbbenetes veszély a demokráciákra nézve, hiszen az olyan big tech cégek, mint a Meta néven működő Zuckerberg-birodalom, a vélemények piacán értékeket meghatározó monopóliumot hoztak létre, és balliberális-globalista álláspontot képviselve nem engedik érvényesülni a véleménynyilvánítás szabadságát a másként gondolkodók számára”

– hangsúlyozta az ügyvéd. Szerinte ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy ki mit gondol a Mi Hazánk politikájáról, ezek olyan önkényes eszközök, amelyekkel a közösségi oldalak az alkotmányos alapjogokat garantáló nemzeti jogszabályok fölé emelik magukat. Hozzátette: a YouTube is hasonló módon járt el: pár napja letiltották a gyermekvédelmi népszavazással kapcsolatos videójukat, amelyben a „négy nem” mellett kampányoltak.

Az ügyvéd szerint ez olyan, mintha a mobilszolgáltató a mobilon zajló beszélgetések egy részét cenzúrázná vagy szankcionálná. „Ráadásul az ideológiailag súlyosan elfogult európai politikai elit a nemzeti, családi értékek védelmezőivel kapcsolatban nem tartja annyira fontosnak a jogvédelmet és a jogegyenlőséget” – mondta Gaudi-Nagy Tamás annak kapcsán, hogy vajon miért nem lehet hatékony európai szabályozást megalkotni a közösségi médiumokkal kapcsolatban. Szerinte, ha ez nem valósul meg uniós szinten, akkor nemzetállami szinten kell szabályozással élni. Fogyasztóvédelmi megközelítéssel arra kell kötelezni ezeket a vállalatokat, hogy ügyfélszolgálatokat, hatékonyan működő panaszmechanizmusokat építsenek ki, és lehessen velük szemben szankciókat alkalmazni jogsértésük esetén.

A történtek kapcsán Schiffer András ügyvéd, az LMP volt elnöke is megszólalt, aki szerint miközben joggal lehet kritizálni a kormánypropagandát, arról hajlamosak vagyunk elfelejtkezni, hogy a hagyományos médiatermékeknél nagyobb elérést biztosítanak a közösségi platformok. „Egy-egy tévécsatorna, újság, vagy éppen hírportál erejét ma az árazza be, hány követője van, hány megosztást generál, mennyi lájkot kap egy-egy tudósítása. Éppen ezért, egy-egy platformszolgáltató ma már nagyobb hatékonysággal tudja manipulálni a politikai nyilvánosságot, mint az államhatalom” – fogalmazott Facebook-posztjában. Schiffer szerint ebből a szempontból nem az számít, hogy ki hogyan ítéli meg a Mi Hazánkat:

„A tűrhetetlen nézeteket és a politikai alternatívákat azonban egyaránt nekünk, magyaroknak kell mérlegre tennünk és nem külföldi »jóembereknek«, nem a Big Tech szereplőinek.”

Hasonló állásponton van Hont András újságíró is, aki szerint úgy tűnik, hogy hiába hangoztak el az elmúlt 30 évben számtalanszor, máig nem tudtak meggyökeresedni Magyarországon a liberális jogállam alapelvei. „Például az, hogy azért nem vonom el saját értékpreferenciám, ízlésem, érdekem szerint más alapvető jogait, és azért nem örvendezek ilyesminek, ha más teszi, mert akkor adott esetben ő is elvonhatja az enyémet, vagy lelkesen tapsolni fog, amikor az én jogaim számolódnak föl. Márpedig amikor egy emberi kommunikációban monopolhelyzetbe kerülő szervezet felszámolja valaki megnyilvánulási lehetőségeit, akkor ott sérül a szabad véleménynyilvánítás” – fogalmazott a Face­bookon. Hont hozzátette: „A felvilágosult vallásúak jelentős része azonban bárgyún helyesel a Mi Hazánk oldalának eltüntetése miatt, és nemhogy annak árán nem képes ezen úrrá lenni, hogy akkor ez bármikor vele is megtörténhet, hanem azon az áron sem, hogy 12 éve ez történik vele. Vannak, akiken nem lehet segíteni.”