Laudancsek Katalin

31 Cikk

2001. 06. 23. (V/25)

Pórul járt bankrablók

Pórul járt bankrablók

Valószínűleg senki sem mondhatja el magáról, hogy soha nem rontott el semmit – talán ezért némileg vigasztaló lehet, hogy nagy tétek esetén is becsúszhat egy-egy porszem a gépezetbe, és összedőlhet minden. A legnagyobb üzleti ballépésekről már írtunk korábban (Elvetélt ötletek albuma, Hetek 2001. március 17.), ezúttal néhány emlékezetes, menet közben balul elsült bűncselekményről készítettünk összeállítást a Vlaszty cím? orosz hetilap írása alapján.

Laudancsek Katalin / Háttér

2000. 12. 16. (IV/51)

Mirelit emberek

Mirelit emberek

"Az Élet és Halál közé nehéz rakományt ékelünk. Az ajtó egy harmadikat tár elénk: Anabiózist a Világnak" – írta még 1922-ben Alekszander Jaroszlavszkij, a biokozmikus immortalisták egyesületének tagja. Azóta a fantasztikum határát súroló ötletből egy egész üzletág profitál – írja Alekszej Hodorics a Kommerszant cím? hetilapban.

Laudancsek Katalin / Háttér

2000. 11. 18. (IV/47)

Globális népviselet

Globális népviselet

Pontosan másfél évszázad telt el azóta, hogy az indigókék vászonnadrág, közismertebb nevén farmer, elindult világhódító útján: hordják fehérek és feketék, melósok és értelmiségiek, hajléktalanok és milliárdosok, még az amerikai elnök is szívesen fotóztatja magát benne (persze nem a Fehér Házban). Ha a keletkezés pontos dátumáról lehet is némi vita, a "szülőatya" személyéhez a kétség árnyéka sem férhet: ez Levi Strauss, akinek nevét még napjainkban is több százmillió ember viseli magán – úgy deréktájban egy bőrcímkén.

Laudancsek Katalin / Háttér

2000. 11. 18. (IV/47)

Globális népviselet

Globális népviselet

Pontosan másfél évszázad telt el azóta, hogy az indigókék vászonnadrág, közismertebb nevén farmer, elindult világhódító útján: hordják fehérek és feketék, melósok és értelmiségiek, hajléktalanok és milliárdosok, még az amerikai elnök is szívesen fotóztatja magát benne (persze nem a Fehér Házban). Ha a keletkezés pontos dátumáról lehet is némi vita, a "szülőatya" személyéhez a kétség árnyéka sem férhet: ez Levi Strauss, akinek nevét még napjainkban is több százmillió ember viseli magán – úgy deréktájban egy bőrcímkén.

Laudancsek Katalin / Háttér

2000. 10. 28. (IV/44)

A kvékerek csokoládéja

A kvékerek csokoládéja

Egy brit átlagember évi csokoládéfogyasztása kicsivel több, mint 7 kilogramm – így hát ahhoz, hogy még többet megegyen belőle, valami nagyon-nagyon kivételeset kell alkotni. A Cadbury\'s társaságnak ez, úgy tűnik, sikerült – írja Szergej Tatevoszov a Gyengi cím? orosz hetilapban, amely bemutatja a cég nem éppen szokványos sikertörténetét.

Laudancsek Katalin / Háttér

2000. 09. 23. (IV/39)

Milliomosok titkai

Milliomosok titkai

Milliomosból sincs két egyforma – állítja a Kommerszant cím? orosz hetilap munkatársa, Anna Fenyko, akinek összeállításából az is kiderül: minden hetedik amerikai magyar bevándorló egy generáción belül dollármilliomos lesz.

Laudancsek Katalin / Háttér

2000. 08. 12. (IV/33)

Szóróaknák a mecsetben

Szóróaknák a mecsetben

"Itt még háború lesz" – mondják az öregek Benoiban, egy gyönyör? hegyvidéki faluban Csecsenföldön. Itt történt az, hogy a falu "honvédői" összeszedték a környékbeli utakról a szóróaknákat, és bevitték a mecsetbe – szám szerint tizenkét darabot. Egyúttal falugyűlést is hirdettek, ahol a település katonai parancsnoka beszélt az egybegyűltekhez. "Ha még egy aknát találunk, kivégzést alkalmazunk. Nem engedjük, hogy ezt a falut is szétrombolják." A csecsenföldi hétköznapokról a Kommerszant cím? orosz magazin készített összeállítást.

Laudancsek Katalin / Külföld

2000. 08. 05. (IV/32)

Monte Christo tanítványai

Monte Christo tanítványai

Florida, Martin börtön. A déli napsütésben átforrósodott udvaron a rabok éppen egészségügyi sétájukat rótták. Hirtelen erősödő berregés hallatszott, és az égből egy helikopter ereszkedett egyenesen közéjük. A megdöbbent őröknek még felocsúdni sem volt idejük, mialatt az egyik rab felugrott a gép lépcsőjére, és már emelkedtek is át a magas kőfalakon, vissza az ég felé. Így szökött meg június elején Steven Witchett – ám ő csak egy a sok-sok eset közül. Már Monte Christo grófja sem az első volt, és a rabok, hiába minden, ma is szöknek: csak az amerikaiak közül évente hatszázan lógnak meg. A kalandos történetek közül a Kommerszant cím? orosz hetilap szemezgetett.

Laudancsek Katalin / Háttér

2000. 07. 29. (IV/31)

Szirupos sztori

Szirupos sztori

"Coca-Cola – szirup és sűrítmény" – díszeleg a körülbelül 100 éves reklámplakáton. A folytatás pedig arról győzködi az igen tisztelt vevőket, hogy ezen gyógyhatású készítmény (amely mellesleg frissít és üdít) sikeresen alkalmazható fejfájás, sőt hisztéria, melankólia és más neuralgikus természet? megbetegedések esetén is. Az eredetileg kokacserjéből készített ital 114 éves pályafutása alatt szép karriert futott be: legendák egész sorozata szövődött köré, amelyek egy része valószínűleg a Coca-Cola Company marketingosztályáról ered, de jutott bőven a nép találékony fiainak is A legismertebb "cola-legendákat" a Kommerszant cím? orosz hetilap gyűjtötte egybe.

Laudancsek Katalin / Háttér

2000. 07. 01. (IV/27)

Sebek és győzelmek

Sebek és győzelmek

Anatolij Taraszov, a híres jégkorongedző, mikor sportolói arra panaszkodtak, hogy sérüléseik miatt nem tudják a legjobb formájukat hozni, a következőt válaszolta: "Ez itt nem kórház, hanem sportegyesület. Nálam az emberek játszanak, nem pedig a sebeiket nyalogatják." Voltak, akik megfogadták a tanácsát, és a játékot tették az első helyre – hogy aztán rokkantként éljék későbbi éveiket.

Laudancsek Katalin / Háttér

2000. 06. 24. (IV/26)

Házi rabszolgák és cselédek

Házi rabszolgák és cselédek

Erővel hurcolják el őket, vagy szélhámosság áldozatai lesznek; a barmokhoz hasonló módon szállítják őket országról országra. Úgy dolgoznak, hogy sem életükre, sem biztonságukra nincsen garancia, a fizetésük pedig koszt és egy kis lyuk, ahol lehajthatják fejüket. Ha ellenkezni próbálnak, megcsonkíthatják, vagy akár meg is ölhetik őket. Ők a rabszolgák. Egyes felmérések szerint szerte a világon mintegy 27 millió ember él rabszolgasorban.

Laudancsek Katalin / Háttér

1999. 12. 11. (III/49)

A turizmus atyja

A turizmus atyja

Kevesen tudják, hogy az utazás mint üzletág nem is olyan régi találmány: mindössze százötven éves, és létrejötte konkrét személyhez fűződik – írja a Kommerszant Gyengi cím? orosz hetilap. Thomas Cook baptista lelkészből lett egy új iparág megalapítója és sikeres művelője. Ő szervezte meg Anglia történetének első vonatkirándulását, és utaztatott közembereket és leendő királyokat éppúgy, mint zarándokokat Mekkába. 1892-ben bekövetkezett halála után több mint száz évvel legtöbb irodája még mindig működik.

Laudancsek Katalin / Háttér

1999. 11. 20. (III/46)

A krasznojarszki Robin Hood

A krasznojarszki Robin Hood

Magyarországon tartják fogva a nemrégiben őrizetbe vett krasznojarszki nagyvállalkozót, Anatolij Bikovot, a szibériai régió gazdaságának első emberét. Személye első pillantásra kissé ellentmondásosnak tűnik: az orosz kormány szemében "persona non grata", alvilági figura, az "otthoniak", Krasznojarszk lakói pedig annyira kedvelik, hogy még az sem zavarná meg őket, ha az igazságszolgáltatás rábizonyítaná: igenis tolvaj, bandita és gyilkos – írja a Kommerszant cím? orosz hetilap.

Laudancsek Katalin / Háttér

1999. 11. 06. (III/44)

Fekete kaviár

Az olaj és az alumínium után a kaviár a legjövedelmezőbb féllegális üzletág Oroszországban – ezt állítják legalábbis azok a nyugati újságírók, akik évről évre felkeresik a Kaszpi-tenger környékét, hogy újabb riportot készítsenek a kaviár-maffiáról. Persze nemcsak a nyugatiakat érdekli a téma: alábbi összeállításunk Valerij Panyuskin a Kommerszant Gyengi cím? orosz lapban megjelent riportja nyomán készült.

Laudancsek Katalin / Háttér

1999. 10. 22. (III/42)

Felettem is űr, alattam is űr

Felettem is űr, alattam is űr

Fjodor Konjuhov három ízben látogatta meg az Északi-sarkot, egyszer a Déli-sarkot, meghódította a világ legmagasabb hegycsúcsait, ezenkívül háromszor egyedül körbehajózta a Földet – utoljára az idén nyáron. Az extrém sportok nemzetközi szervezete (IAEA) "az első számú világutazónak" – megtisztelő címével tüntette ki. Ezt a valóban nem mindennapi embert a Kommerszant cím? orosz hetilap mutatta be.

Laudancsek Katalin / Háttér

1999. 10. 22. (III/42)

Az adótorony túl messze van

Az adótorony túl messze van

Dagesztán, mahacskalai reptér. A kifutópályákon mindössze két utasszállító gép árválkodik. Az összes többi harci helikopter és teherszállító repülő. Az egyik félreeső pályán magányosan álló gépnek éppen most zajlik a rakodása. A 200-as számú teher a halottakat jelzi, a 300-as a sebesülteket. Ahogy egy helyi deszantos ismerősömmel elhaladtunk a ládák és hordágyak között, észrevettem az egyik sebesült tiszt zubbonya ujjából kikandikáló vörös sapkát. Aki valamennyire is jártas effajta körökben, jól tudja, hogy ez a vörös barett nem csupán dísz, hanem a kiválóság és hősiesség olyan elismerése, amelynek értékével még a kitüntetések sem érnek fel. A sebesült, mint kiderült, Jurij Jásin volt, az armaviri különleges felderítő osztag alezredese, amit pedig elmesélt, azt legszívesebben nem hittem volna el.

Laudancsek Katalin / Háttér

1999. 09. 18. (III/37)

Vahabita internacionálé

Vahabita internacionálé

Az elmúlt évek során, de főként az utóbbi hetekben a kaukázusi események kapcsán egyre gyakrabban tűnt fel a híradásokban a vahabita elnevezés. Kik ők, és mi közük a néhai Szovjetunió utódállamaihoz? – erre a kérdésre ad választ a Kommerszant cím? orosz lap cikke.

Laudancsek Katalin / Háttér

1999. 09. 11. (III/36)

Indexen a gondolat

Indexen a gondolat

Cenzúra létezett már az ókorban is, igazi virágkorát azonban a középkori Európában élte. Először a Talmudot tartalmazó kódexek kerültek máglyára, majd ezeket követték reneszánsz szerzők, köztük Dante művei. A reformáció nyomán megindult Biblia-fordítások közül is számos kiadást ért hasonló sors. A gondolatszabadságot sokan sokféle indíttatásból igyekeztek korlátozni, különösen a XX. században. Cikkünk a moszkvai Kommerszant című hetilap összeállítása alapján készült. (1999. 09. 11.)

Laudancsek Katalin / Háttér

1999. 09. 11. (III/36)

A Komszomoltól Dagesztánig

A Komszomoltól Dagesztánig

"Esküszöm, akkor is folytatom a harcot, ha a föld utolsó csecsenjét is fel kell áldozni" – mondta Samil Baszajev, aki a legtöbb csecsen szemében nemzeti hős, az orosz közvélemény szerint azonban a "bugyennovszki hentes", közönséges terrorista Az iszlám gerillavezér életútját a Kommerszant cím? orosz hetilap cikkei alapján idézzük fel.

Laudancsek Katalin / Háttér

Rendhagyó fuvarok szakértői

Rendhagyó fuvarok szakértői

Lelőtték, elrabolták, lecsukták, eltűnt. Az elmúlt évek során egyre gyakrabban lehetett ilyen híreket hallani a külföldön dolgozó orosz pilótákról. Viszontagságaikról a Kommerszant cím? orosz lap számolt be.

Laudancsek Katalin / Háttér

« Előző Következő »

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!