„Az ezredforduló óta, mióta nagymintás ifjúságkutatások zajlanak Magyarországon, egyértelműen azonosíthatók olyan trendek, melyek járványtól, háborútól vagy más hasonló megrázkódtatásoktól függetlenül is érvényesülnek. Ilyen a bizonytalan jövővel, a kiszámíthatatlansággal, illetve céltalansággal összefüggő generációs életérzés uralkodóvá válása” – fejtette ki lapunknak Székely Levente szociológus, az Ifjúságkutató Intézet vezetője, aki társszerkesztője a nemrég kiadott Kívánj tízet! című kötetnek. Ebben a szerzők azt tekintik át, miként alakult az ezredforduló óta a magyar fiatalok által legégetőbbnek tartott problémák rangsora.
A „kiszámíthatatlan, bizonytalan jövőt” kiemelő 15–29 éves fiatalok aránya 2000 és 2020 között folyamatosan emelkedett, 3-ról 23 százalékra, tizedrangú problémából az első helyre lépve elő. A trend tartósságát jelzi az is, hogy Székelyék idén év elején végzett újabb adatfelvétele is a bizonytalanság és tervezhetetlenség érzésének további erősödését mutatta (28 százalék említette első helyen). Egyidejűleg a munkanélküliségtől való félelem például – ami a legnagyobb generációs problémának számított 2008-ban, a pénzügyi világválság kezdetén – mára meglehetősen háttérbe szorult.
A kutatók szerint több indok is felhozható a magyar fiatalok fokozódó bizonytalanságérzetére – ez részben életkori sajátság, részben világtrend is, elég csak a minden értelemben feldolgozhatatlan információdömpingre gondolni. Egy kis szorongáshoz nem kell ma messzire menni, elég egy híradót megnézni, márpedig az adatok szerint a 15–29 éves korosztály többségének a tévézés és az online időtöltés a két legfőbb szórakozása.