A férfiak reproduktív egészségének sokat vitatott témájában áttörést jelentett, amikor 2017-ben a Human Reproduction Update című szaklapban megjelent Hagai Levine-nek, a jeruzsálemi Héber Egyetem epidemiológusának és nemzetközi csapatának nagyszabású elemzése. A szakértők minden kétséget kizáróan kimutatták ugyanis, hogy a spermiumok koncentrációja az 1970-es évek óta, kevesebb mint 40 év alatt több mint 50 százalékkal csökkent a nyugati férfiak körében. Ha a romló tendencia – minden jel szerint – tovább folytatódik, egy generáció múlva, 2050-re elveszíthetik fajfenntartó képességüket.
A spermadeficitként is emlegetett probléma nem a szexuális teljesítőképességre, hanem a spermaállomány minőségére vonatkozik. A kutatók szerint mind a férfiak spermája, mind az abban található spermiumok (ondósejtek) tekintetében egy folyamatos minőségi és mennyiségi romlás tapasztalható (csökken a spermiumok száma, mozgékonysága és több a rendellenes spermium).
A reproduktív egészség romlásának egyik elsődleges következménye a meddő párok arányának, illetve az asszisztált reprodukcióra jelentkezők számának növekedése, s hosszú távon szerepet játszik a termékenységi arányok csökkenésében is. A szakirodalom szerint meddőségről akkor beszélünk, ha egy év rendszeres szexuális élet ellenére nincs gyermekáldás. A probléma az európai – köztük a magyar – párok 15-20 százalékát érinti. Bár a kutatások sokáig csak a női meddőségre fókuszáltak, mára bebizonyosodott, hogy az okok felerészt a nőkre, felerészt a férfiakra, ritkábban pedig mindkét félre vagy ismeretlen okokra vezethetők vissza.
2021.05.28. (XXV/21)
