A fizikai Nobel-díjat a mesterséges neurális hálózatok és gépi tanulás terén elért eredményekért elnyert párosnak valójában csak az egyik tagja fizikus – John Hopfield, a Princeton Egyetem volt professzora. Társa, a Torontói Egyetemen dolgozó Geoffrey Hinton kísérleti pszichológusból lett mesterségesintelligencia-kutató. Hasonlóan, a kémiai elismerést egy biokémikus – David Baker, a Washington Egyetemről –, egy elméleti kémikus, John Jumper és egy informatikus, Demis Hassabis vehette át egy öt évtizedes problémának, a fehérjeszerkezetek predikciójának megoldásáért. A két kategóriában jutalmazott fejlesztések valójában kapcsolódnak is egymáshoz: Hintonék munkája tette lehetővé Bakerék számára az áttörést.
Mi köze az MI-nek a fizikához?
A Nobel-díj-bizottság indoklásában arra hivatkozott, hogy a két kutató a fizikában használt statisztikai modellekből merített.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »