Beigazolódni látszanak a spekulációk a „Fed-fordulatról”, amelyben az amerikai jegybank ismét kamatcsökkentési ciklusba vált át: a múlt szerdán jelentős, 50 bázispontos (5,5 százalékról 5,0 százalékra módosított) lenyesést jelentett be. Emellett még az idén két 25 bázispontos csökkentést tervez. A bank elnöke, Jerome Powell hangsúlyozta, hogy nem tartanak recessziótól és a munkanélküliség növekedésétől.
Az amerikai Mises Intézet szerint azonban Powell politikai okokból ragaszkodik ahhoz, hogy a kamatvágás nem a romló gazdasági adatokra reagál. Az agytröszt szakértői arra hivatkoznak, hogy az 50 bázispontos (vagy nagyobb) csökkentés általában néhány hónappal a recesszió és a munkanélküliség megugrása előtt következik be (például ezt láttuk az 1980-as évek végén, 2001-ben és 2007-ben).
A Bitcoinbázis portál pedig arról ír, hogy Christine Lagarde, az Európai Központi Bank vezetője sem optimista: figyelmeztetett, hogy a világgazdaság mély bajban van, és az 1920-as évekhez hasonlította a helyzetet. Emellett a hozamgörbét sokan a recesszió elég megbízható indikátorának tartják: ha a rövid lejáratú hozamok magasabbak, az azt jelenti, hogy a befektetők szerint a dolgok rosszra fordulnak (általában a hosszú lejáratú kötvények hozama magasabb, mert a befektetők többet akarnak kapni azért, hogy hosszabb ideig lekötik a pénzüket). Ez az úgynevezett „inverzió” 1980 óta minden egyes amerikai recesszió előtt megfigyelhető volt. Jelenleg is, immár több mint két éve a rövid lejáratú kötvények hozama magasabb. Annak ellenére, hogy
2024.09.27. (XXVIII/39)
