hetilap

Igen nagy jelentősége van ennek a lépésnek a jelenlegi geopolitikai helyzetben, ugyanis az utóbbi időben Törökország minden fontosabb szituációban igyekezett fenntartani semlegességét. Ez történt akkor is, amikor 2022. de­cember 14-én az ENSZ szavazást tartott az új nemzetközi gazdasági rend kérdésében, ahol egyedül Ankara tartózkodott. Vagy a NATO közelmúltbeli bővítésekor Magyarország mellett Törökország volt az, aki szinte utolsóként ratifikálta az új tagok csatlakozását. Az orosz–ukrán konfliktusban is folyamatosan a mindenkivel kommunikáló, középen álló pozíciót veszi fel, és igyekszik minden adandó alkalommal még inkább megszilárdítani helyzetét a világpolitika térképén, mégpedig olyan hatalomként, amely a saját politikáját folytatja, külső kényszer nélkül, és amelyet nem lehet sem megkerülni, sem figyelmen kívül hagyni.

Azért is igen fontos lépés ez, mert miközben az Észak-atlanti Szerződés tagállamai egymással versengve segítik az ukrán felet a szomszédunkban dúló háborúban, Törökország, amennyiben felvételt nyer a BRICS-be, kvázi átáll az ellenfél oldalára. 

Problémák a Nyugattal

Amennyiben viszont a törökök szempontjából vizsgáljuk meg a történteket, a tagfelvételi kérelem logikus lépés. Erdoğan elnök és kormánya valószínűleg megunta, hogy a Nyugat a saját érdekeinek megfelelően folytat vele „húzd meg, ereszd meg” politikát, lásd az EU elodázási taktikáját. Nem csoda, ha azt remélik, hogy keleten nagyobb nyitottságra találnak majd.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek