Nyírségi gazdálkodókkal beszélgettünk az idei aszályos nyárról, pont mielőtt hazánkba ért volna a Boris névre keresztelt mediterrán ciklon, ami óriási árvizeket okoz Dél- és Közép-Európában. „Régóta várjuk az esőt, jó lett volna kicsit hamarább, mivel ebben a régióban június közepén esett utoljára” – mondta el egyik beszélgetőtársunk, aki 40 éve foglalkozik gazdálkodással, kukoricát és káposztát termeszt.
Az elsivatagosodás közepette a mezőgazdaságban a túlélést elsősorban az öntözési lehetőség biztosítása, illetve a megfelelő vízgazdálkodás jelentené. A káposzta- és kukoricatermesztőnél megoldott az öntözés: két éve beruházott egy napelemfarmba és kutakat fúratott, miáltal megoldotta saját áramellátását is, az öntözővizet pedig a napenergia révén szivattyúzza ki a földekre. Ez minden korábbi módszernél olcsóbb és egyszerűbb megoldás, aminek köszönhetően nagy terméshozamok érhetők el, ilyenformán a befektetett pénz hamar megtérül.
„Korábban a helyi patakból öntöztünk, ami 10 éve még 60 cm mély volt, de mára 10 centis lett. A talajvíz is folyamatosan apad, nem véletlen, hogy 50 m mélységig nem engedélyköteles a kútfúrás, hiszen a talajvíz legfeljebb a háztáji veteményeseket tudja kiszolgálni. Nagy földterületek öntözéséhez a mélyebben fekvő rétegvízig kell lehatolni” – magyarázta a gazda, aki a maga részéről jó évet zár az idén, mivel az öntözés folytán mindössze 10-15 százalékos terménykiesése volt, ugyanakkor a piaci kínálat csökkenése miatt most háromszor olyan magas felvásárlási áron viszik el a terményeit, mint a tavalyi, nagyobb hozam idején.
2024.09.20. (XXVIII/38)
