Agam Berger mindig is úgy érezte, hogy nagy dolgokra született, és fontos küldetése van a világ felé. Habár nem éppen vallásos neveltetésben részesült, tizenhat évesen egy iskolai projekt keretében gondolattérképet készített magáról, amelyre többek között a következőket írta: „Az életem története, a hit története.”
A küldetéstudattól fűtött fiatal lány ezért csalódásként élte meg, amikor katonai szolgálatának megkezdésekor eredeti szándékával ellentétben őrszolgálatra osztották be Kerem Salom városába. Miután áthelyezési kérelmeit elutasították, elhatározta, hogy csüggedés helyett a lehető legjobban fog teljesíteni szolgálati helyén, és tiszti pozíciók megszerzésére fog törekedni.
Azonban egy nappal az alapkiképzésének lezárulta után újabb nem várt fordulat következett be: az utolsó pillanatban megváltoztatták szolgálati helyét. Kerem Salom helyett Nahal Ozba vezényelték át. Agam nem értette, miért történt ez: „Anya, biztos jól van ez így?” – tette fel a kérdést, mire édesanyja azt felelte, hogy vannak dolgok, amik felett nincsen hatalma az embernek. „Ahova vezet a sors, ott lesz a küldetésed!” – biztatta lányát.