Szugihara Csiune, a „japán Schindler".(Forrás: Wikimedia Commons)
A 16. század végétől érkező katolikus hittérítőkkel történt, végzetesen rosszul sikerült találkozás után a Japánban ténylegesen uralkodó Tokugava-sógunátus meghirdette a szakoku („zárt ország”) politikáját. Japánnak alig volt kapcsolata a külvilággal. Megtiltotta a belépést szinte minden más nemzetiségű személy számára, japán alattvaló pedig nem hagyhatta el az országot, különben életével fizetett, ha visszatért.
Ennek az állapotnak bő kétszáz évvel később az amerikai Matthew Perry vetett véget Fillmore elnök megbízásából, amikor 1853-ban az Edo-öbölbe hajózva ágyúkkal kényszerítette Japánt, hogy megnyissa kikötőit a Nyugattal, elsősorban is Amerikával folytatott kereskedelem számára.
Az évszázad végére a nyugati kultúra számos eleme beépült a nemzet életébe – a cilindertől a telefonon át a kötelező közoktatásig és helyi választásokig, valamint a nagy létszámú reguláris hadseregig és gőzüzemű haditengerészeti flottáig.
2020.09.18. (XXIV/38)
